A jövő évi költségvetésben rejlő bizonytalanságokra hívták fel a figyelmet vezető magyar kutatóintézetek szakértői, kiket Burány Sándor, a költségvetési bizottság elnöke hívott meg egy parlamenti kerekasztal-beszélgetésre, szerdán. A hat meghívott többsége kritikusan viszonyult a tervezet számaihoz.

Politikai vita helyett szakmai értékelést várt Burány Sándor, aki „hagyományteremtő” céllal hívta egybe a hat legnagyobb kutatóintézet - GKI Gazdaságkutató Intézet, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, Költségvetési Felelősség Intézet, MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Pénzügykutató Zrt., valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. – vezető elemzőit.

Oblath Gábor az MTA kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a középtávú kitekintés teljes hiányát tartotta a 2015-ös költségvetés legsúlyosabb problémájának, szavai szerint olyan mintha az élet 2013-ban kezdődött volna és 2015-ben véget érne. Az idei év kedvező számai szerinte nem a kormány jó gazdaságpolitikájának, hanem a kedvező körülményeknek köszönhető, illetve annak, hogy a környező országok már korábban megkezdték a kilábalást a válságból, nálunk pedig ez a megkésett folyamat most felgyorsulva megy végbe. Azt is hiányolta, hogy középtávú kitekintés hiányában nem derül ki a gazdasági növekedés és a beruházási aktivitás jövő várt lefékeződése az ideihez képest tartós lesz-e, vagy csak átmeneti?

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa a megadott adatok hiányosságára mutatott rá, ami megnehezíti ellenőrizhetőséget: „Hiányoznak a viszonyítási pontok, mely megnehezíti az átláthatóságot”. Kérdésesnek nevezte egyebek között az export húzóerejének tervezett mértékét, hiszen a nemzetközi intézmények folyamatosan veszik vissza a növekedési előrejelzéseiket. A szakember közel 500 milliárd forinttal kisebb GDP-növekedésre számít, mint a költségvetés. A kormány szerinte elsősorban arra törekszik, hogy ne kerüljön vissza az ország a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

Vértes Andás, a GKI Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója is a túlzottdeficit-eljárás elkerülését látta a kormány legfontosabb prioritásának. A makrogazdasági pálya véleménye szerint kicsit optimista: a kormány túlbecsüli a devizaügyletből származó plusz jövedelmet, amely, ha el is éri a 200 milliárd forintot, nem valószínű, hogy teljes mértékben megérkezik 2015-ben a devizahitelesek számlájára, időbeli csúszások miatt közel fele 2016-ra tolódik.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója megalapozottnak látja a jövő évi makrogazdasági pályát, a 2,5 százalékos növekedéssel, és egyetértett a középtávú kitekintés fontosságával. Számításaik szerint jövőre a növekedés magasabb is lehetne az uniós pénzek felhasználásának erős hatása miatt. A világgazdasági kockázatok között említette az EU súlyosabb recesszióját, vagy a német gazdaság változó kilátásait. Súlyos tényezőnek nevezte Magyarország nemzetközi konfliktusainak esetleges eszkalálódását és az ehhez kapcsolódó esetleges 'tőkemenekülést'. 2014-hez képest jelentősen nőnek az állami kiadások, azaz 'magára egyre többet költ az állam'. A tervezet szja-ból 5,5 százalékos nominális növekedést irányoz elő, ami túltervezés, mert sem a bruttó bérek növekedése, sem a foglalkoztatás nem támaszt alá, ez akár 100 milliárdos kiesést jelenthet.

Romhányi Balázs, KFI ügyvezetője szintén hiányolta a középtávú kitekintést. Véleménye szerint jövőre alappályán 1,8-1,9 százalékos lenne a növekedés az adó- és devizahiteles csomag figyelembevétele nélkül. A devizahiteles csomagból adódó többlet ezt 2,1, az adóbevételek esetleg 2,3 százalékra tudják emelni, de a 2,5 százalék túltervezett szerinte. A tervezet 250 milliárd forintos megalapozatlan bevétellel számol.

Barcza György, a Századvég vezető elemzője bevezetőjében az ülésrendre utalva, de áthallásnak is helyet adva kiemelte: 'a tőlem balra elhelyezkedő kollégáimhoz képest optimistán tekintek a jövőbe'. Reálisnak nevezte a büdzsét a makrogazdasági paraméterekkel együtt, ami a hosszú távú hitelességet megalapozza. Emlékeztetett, hogy az ország az uniós csatlakozásával együtt a túlzottdeficit-eljárás alá került, a 3 százalék alatti hiánycél egyszer sem teljesült, az ország hitelessége csorbult. Azonban 2010-óta minden évben 3 százalék alatt van a hiány - fűzte hozzá. Az infláció, adósság, és egyéb paramétereket az elemzők is reálisnak tekintik. Az elemző szerint a költségvetés szerkezetében visszatükröződnek a kormány által megfogalmazott célok. Hozzátette: a költségvetés bevételi és kiadási oldala nominálisan kisebb mértékben emelkedik mint a tervezett GDP-növekedés, a központi költségvetés folyó áron számolt bevételei 2,5 százalékkal növekednek, a kiadásoknál pedig csak 1,7 százalék. A kiadások csak visszafogottan emelkednek, de nincs szó csökkenésről.