Mikulásiné Oláh Ágnes és Hegedűs Ágota köszöntése után Erdős László elnök előadását hallgatták meg a meghívottak.

„Tisztelt Alpolgármester Asszony! Intézményvezető asszony! Elnök urak, kedves barátaim!

Köszönet a szervezőknek, hogy a mai napon itt tudjuk megtartani a NCA pályázat keretében a Pest megyei képviseletünk soros regionális rendezvényét. A mai napon azt a feladatot kaptam, hogy előadásomban szóljak az Idősügyi Nemzeti Stratégia érvényesítésének elősegítése érdekében végzett munka értékeléséről, a gyakorlati megvalósítása lehetőségeiről, a választások tapasztalatairól a képviselet szempontjából.

Gondolom, ebben a körben már nem kell részletesen szólnom a Nemzeti Idősügyi Stratégia belső tartalmáról, csak annyiban, hogy hogyan kapcsolódik az Országos képviselet által elkészített dokumentumainkhoz, megítélésünk szerint hogy is áll a helyzet ebben a kérdésben ma.

A mai napnak világos üzenete van. Bármi is fog történni az idősügy területén az elkövetkezendő napokban, néhány dolog számunkra egyértelmű kell, hogy legyen.

Először is: van érvényben lévő Nemzeti Idősügyi Stratégiánk (81/2009./2009.10.2/ OGY határozat, melyet nagy többséggel fogadtak el). A Stratégia állami, társadalmi, politikai és egyéni szinten határozza meg a fejlesztendő területeket. A Stratégia tartalmaz néhány konkrét javaslatot, melyeket javasolt azonnal, 2009-ben elkezdeni megvalósítani.

Másodszor: ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a Stratégiában foglaltak komplex gyakorlati végrehajtását 2010-től lehetett megkezdeni – cselekvési tervek kidolgozásával, így ehhez kapcsolódóan van Cselekvési Program (2010. 3. 31). Itt jegyzem meg, hogy számos kistérség már 2007-óta rendelkezik Cselekvési tervvel, igaz hogy kísérletként, de jó eligazítást adtak számunkra is.

Harmadszor: NYOK elsők között rendelkezett Érdekvédelmi Stratégiával (2007. 11.28.).

Negyedszer: Együttműködési Megállapodás köttetett az ÖTM és a NYOK között (2009. március 24. Lillafüred).

Ötödször: Felhívás tettünk közzé az önkormányzatok részére közösen az ÖM-e (2010. január 12.).

Mind azokat, amiket felsoroltam érvényben vannak, bár nem vagyunk naivak, számíthatunk arra, hogy változások lehetnek ezekben. Nekünk azonban a munkánkat az érvényben lévők mentén kell elvégeznünk, ezt tettük a választásokra való félkészülés időszakában, lett légyen az OGY-i, vagy önkormányzati. Erről a későbbiekben még szólni fogok.

Miután ma már van írásos idősügyi politika, van mit számon kérnünk valamennyi szinten, s ehhez kell egyelőre ragaszkodnunk. Országosan, ágazati szinten és önkormányzati szinten. Ennek megfelelően oszlik meg a szerepünk is. A NYOK elnökségé az országos, az NYOK tagjai között lévő ágazati érdekvédelmi szervezeteké (pedagógus, a liga, a honvéd, a vasutas stb szakszervezetek nyugdíjas tagozatai) a minisztériumok felé, a megyei és a helyi képviseleteinké, tagegyesületeinké, az őket összefogó régió képviseleteké pedig az önkormányzati (megyei, kistérségi, helyi) szint felé. Az időspolitika is ezeken a szinteken valósul meg, ezt mindenkinek jól kell értenie, hisz a feladatainkat is e mentén kell megosztani. A Szakmai Koordinációs Hálózat létrehozásának is ez volt a célja (az Országos képviselet állandó bizottságait foglalja magában), mivel az idősügyi munkában a korábbi egyoldalúságot (pl hogy csak a nyugdíjemelésre koncentrálunk) felváltotta a komplex jelleg. Csak gondoljátok át: a Stratégia építeni kívánt az idősek véleményére, az idősellátáshoz kapcsolódó gyakorlati szakemberek tudására, a meglévő hazai és adaptálható külföldi „jó gyakorlatokra” annak érdekében, hogy az ebben megfogalmazott irányelvek a gyakorlati munkában alkalmazhatók legyenek. A Stratégiában megfogalmazott időspolitikai jövőkép, a célok elérését szolgáló fejlesztendő területek számbavétele, mind pro-aktív (megelőző), mind reaktív megközelítéseket tartalmaznak, ehhez pedig szakmai háttér, vagy is az egyes területek összefogása, együttműködése szükséges. A NYOK-on belül sem lehet az integrációt igénylő kérdésekről területenként, egymástól elkülönülve végezni a munkát. Nem beszélve arról, hogy a fejlesztendő területek figyelembevételével a konkrét cselekvési tervek kidolgozása így a jövőben tág teret és együttműködést kínál a visszacsatolásra, a vélemények ütköztetésére az idősügy modernizálása érdekében – a Stratégia keretében megfogalmazottak alapján. A mai nap is ennek szellemében terveződött, a mai rendezvényünket is magában foglaló pályázat is igy készült. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk tevékenykedni, az Idősek, nyugdíjasok helyzetének a valóságos értékeléséből kell kiindulnunk. Itt van különleges szerepe a helyi önkormányzatoknak, a területükön működő idősügy civil szerveződéseknek, mert hát hol is ismernék a problémákat, a feladatokat a legjobban, ha nem itt. A NIS érvényre juttatása mellett (érdemes újra átolvasni), a legnagyobb szerepe a Felhívásnak van, melyet közösen a ŐM-el küldtünk meg az önkormányzatok felé. Folyamatosan szükség van a megvalósulása ellenőrzésére, a visszacsatolásra. Ne legyünk maximalisták, minden megvalósított pont, minket erősít. Ki kell harcolnunk jelenlétünket az önkormányzatok idősüggyel foglalkozó szervei, testületei mellett, ahol tapasztalatainkkal segíteni tudjuk az írásban már rögzítettek megvalósulását, melyet nem fejtenék most ki, mert tudjátok. Új önkormányzatok vannak, ismerjétek meg az álláspontjukat ebben a kérdésben, de ti is fejtsétek ki a mienket. Ehhez pedig együttműködésre van szükség. Bizony menni kell utána, hívjátok őket a rendezvényeitekre, mennyetek el az övéikre. Ezért is örülök, hogy alelnök úr elfogadta a meghívásunkat, melyet majd február 17-re, Budapestre, egy országos konferenciánkra egy újabb követi, hisz az eredményei is erre predesztinálják, 2010 elnyerték az Idősbarát önkormányzat címet, melyben a NYOK-nak is meghatározó szerepe volt, itt él a legtöbb nyugdíjas ezért itt a legnagyobb kihívás. Ezt segítendő, a pályázat keretében a NYOK támogatást nyújtott a régió szintű rendezvények megtartásához a NYOK rendezvényein túl, melyeket eddig eredményesen tartottak meg. De ugyan ilyen fontos a határ menti településekkel való együttműködés megteremtése, a tapasztalatok átadása egymásnak egy másik pályázat keretében. A SZKH-i üléseken, a régiós rendezvényeken is ki kell hangsúlyozni a paradigmaváltást. Minden kép szót kell ejteni, olyan fontos kérdésekről, hogy mit akarunk tenni:

- a rászorultság helyett az idősek függetlenedéséhez? (pl. azért, hogy ne csak eltartottnak érezzék magukat),

- kiszolgáltatottság érzése helyett a biztonságuk erősítése érdekében,

- az idősek bevonására a helyi közéletbe, hogy ne érezzék magukat kirekesztve,

- a gyámkodás érzése helyett az önmegvalósításuk érdekében,

- bezárkózás helyett, az aktív szerepvállalás érdekében (a kultúra mellett pld az egészségügy, szoc pol.-ban a prevenció területén),

- a hátrányos helyzet helyett az esélyegyenlőség megteremtése érdekében,

- a rendkívül alacsony a nyugdíjtudatosság megváltoztatása érdekében,

- a felhalmozódott szakmai tapasztalatok hasznosítása érdekében.

Természetesen el kell mondanom, hogy nincsenek illúzióink. Mi is tudjuk, hogy egy változó világban élünk, melyhez nekünk, így a NYOK-nak is igazodnunk kell, fel kell készülnünk a változásra. Ez azonban nem köthet gúzsba bennünket, hisz mint mondottam vannak érvényben lévő dokumentumaink, amelyek mentén tudjuk folytatni, sőt erősíteni a munkánkat. Sőt azt is tudomásul kell vennie a mindenkori hatalomnak (tudjuk, hogy tudják), hogy valami tenni e kell az elidősödő társadalommal, mely nem csak magyar, hanem világ jelenség. Vannak jó elképzeléseink, még olyanok is, amelyek nincsenek benne a Stratégiában, de tudjuk róla, hogy fontos, mint pl a nyugdíj emelés módszere, és hát legyünk arra is büszkék, hogy egyedül mi folytattunk az idősüggyel kapcsolatosan társadalmi vitát, hát akkor kérlek benneteket használjuk ki e tapasztalatokat.

Tájékoztatlak benneteket, hogy múlt év az augusztus 5-én a SZAB által megtartott ülésünk egyik napirendi pontja, Kerekasztal vita volt, melyben feldolgoztuk: a „Javaslat az önkormányzati választás előkészítésében való részvétel feladataira az Idősügyi Stratégia szempontjai alapján” című témakört, melyen részt vett a NYOK elnöke is. A vita zárásaként felkértem a megyei felelősöket, hogy a felkészülésről és az elképzeléseikről, fókuszálva a kerekasztal vitán felvetett kérdésekre, a NYOK elnökségét szeptember 15-ig tájékoztassák írásban.

Tisztelt Fórum!

Az alábbiakban tájékoztatlak benneteket, hogy a kerekasztal vitán elhangzottakon kívül miről tájékoztattam az elnökséget:

A kérésnek megfelelően a válaszok beérkeztek. Természetesen nem olyan arányban, mint ahogy szerettük volna, de alkalmas arra, hogy egy átfogó képet kapjunk a felkészülés helyzetéről és az előttünk álló feladatokról. A beérkezett válaszok zöméből kitűnik, hogy megértették a kerekasztal vitán elhangzottakat. A beérkezett 15 válaszadó az alábbiak voltak:

1. Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete Idősek
2. Nyugdíjasok Budapesti Képviselete
3. Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetsége
4. Nyugdíjasok Megyei és Városi Képviselete Miskolc
5. HOSZ Nyugdíjas Tagozata
6. MSZOSZ Nyugdíjas Szövetség
7. Vasutasok Szakszervezete Nyugdíjas Alapszervezete Nagykanizsa
8. Állami Számvevőszék Nyugdíjas Egyesület
9. Nyugdíjasok Zala Megyei Képviselete
10. Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete
11. Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége
12. EVDSZ Nyugdíjas Tagozata
13. Nyugdíjasok Egyesülete Pécs
14. Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetsége Kecskemét
15. Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Nyugdíjas Tagozat

A válaszokból jellemzően kitűnt, hogy fontosnak tartották az önkormányzati választásokat, oly annyira, hogy 5 szervezet jelölteket is állított, illetve támogatott. Valamennyi válaszadó mozgósította tagságát a részvételre, ennek érdekében Fórumokat, aktíva értekezleteket szervezett, számos rendezvényre meghívást nyertek a képviselő, polgármester jelöltek. A rendezvények főkérdése, a jelöltek elképzelése volt az idősügy támogatásáról. Sajnos kevesen jelezték (3) az Idősek Világnapjával kapcsolatos rendezvények megtartását. Örömmel konstatálható, hogy voltak olyan szervezetek, melyek írásos ajánlást is küldtek tagszervezeteik részére a választásokkal kapcsolatos feladatokra. Sajnálatos, hogy voltak olyanok is, melyek inkább a felső szervek felé fogalmaztak meg ajánlásokat és kérdéseket, ami nagyon fontos, azonban hiányzott mellőle a saját szervezet felkészüléséről szóló tájékoztató.

Összességében megállapítható, hogy volt értelme a kerekasztal vitának, a szervezetek megértették a választás tétjét, hisz arról is kaptunk tájékoztatást, hogy vannak területek, ahol már nem tudják az önkormányzatok a civil szerveződéseket támogatni csőd széli helyzetüknél fogva (lásd Kiskunfélegyháza), de sajnos országosan jellemző, hogy a NYOK által megkötött megállapodások még nem tudták kifejteni azt a hatásukat, amelyért megköttettek. A vita és a beérkezett javaslatok alapján ajánlást tettem az elnökség felé:

1. Kezdeményezze, hogy az önkormányzati választások után, a területi szervezetek vegyék fel a kapcsolatot az újonnan megválasztott képviselő testületek illetékes bizottsági elnökeivel, a felhívásban foglaltak megismertetése és a benne foglaltak (akár egyes pontjai) elfogadtatása érdekében;

Kezdeményezze a kormánynál az Idősügyi Tanács mielőbbi összehívását a Nyugdíjtörvény módosításával és a jövő évi nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdések megtárgyalása céljából. Tájékoztatlak benneteket az Idősügyi Tanácsról szóló 1275/2010 korm. Rendelet december 8-án elkészült, bár a rendeletben előírt határidőn belül nem került összehívásra, a nyugdíj emelés megtörtént, bár ez sem úgy, mint ahogy mi szerettük volna, de jobban, mint ahogy a kormány szerette volna az első változatban.

Természetesen, az elnökségi ülés óta megtörténtek a választások olyan eredménnyel, amilyennel, melyről nem kívánok véleményt mondani csak néhány kérdésben:

1. Viszonylag az alacsony részvétel elgondolkodtató, melyből nem vonhatók ki a több mint 3 milliós nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű ellátást kapok inaktivitása sem, mert hát változtatni az tud, aki választ is.
2. Jellemző volt, hogy a jelölteket legkevésbé a nyugdíjasok problémája érdeket, tisztelet a kivételnek. Nagyon keveseknek volt elképzelésük, programjuk a nyugdíjasokkal kapcsolatban, kevesen ismerték az Együttműködési megállapodást és a Felhívást. A NYOK tagszövetségeinek, tagszervezeteinek, egyesületeinek hiányossága itt érhető legjobban tetten, annak ellenére, hogy sok általuk szervezet fórumnak, rendezvénynek volt témája.
3. Kiérezhetőek voltak a szervezeti hiányosságok. Könnyebb volt, ahol maradtak a képviselők zöme és működött az önkormányzatnál is korábban az idősüggyel foglalkozó szervezet (IT, Szenior tanács, idősügyi kollégium, idősügyi referentúra stb.).

Mind ez nem tántoríthat el bennünket, hogy az érvényben lévő megállapodásainkat ne hasznosítsuk, ne keressük meg az újonnan megválasztott illetékeseket azok tartalommal való megtöltése érdekében. A határozati javaslat egyértelmű feladatokat ró mind az elnökségre, mind a NYOK tagszövetségeire, tagegyesületeire.

Befejezésül, az eddig végrehajtott pályázati feladataink (elsősorban a szakmai koordinációs hálózat létrehozása, a fórumok megtartása) mellett a jövő első félévbeli feladataink folytatása a legfontosabbak. A mai rendezvényünkig megvalósult, olyan, mint a január 6-ai Koordinációs Hálózati Fórum, a januári 13-ai szakértői kontroll hálózati fórum, majd folytatódik a február 17-ei idősügyi NYOK tanácstagok fórummal, ezt követően március 17-ei Idősügyi Akadémiára, melyen az NIS kerül terítékre, majd az április 7-ei Koordinációs Hálózati Fórum és az április 21-ei Idősügyi Akadémia. A legvégén a május 5-ei Koordinációs Hálózati Fórum után a május 12-ei Kerekasztal vitával (szakmai kontroll hálózat) zárnánk a félévet, ahol egy állásfoglalás közös megfogalmazásával jönnénk elő, mely már előre vetíti a II. félévi feladatokat is. Mind ezen túl menően készülünk a NCA pályázatra, és a Részvételi törvényben fellelhető lehetőségeinkre, a következő 4 évre szolgáló Stratégiánkra és a június 29-ei választásokra, és nagy-nagy türelemmel várjuk az Országos Idősügyi Tanács összehívását. Felkészülünk arra is, ha a kistérségek átalakulnak járássá, az itt élő barátainknak, koruknál fogva, nem új képződmény.

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket.”

Forrás: Erdős László a NYOK SZAB elnöke