- mondta az országos tisztifőorvos egy online egészségügyi szakmai konferencián szerdán Budapesten.

Müller Cecília kiemelte: most, a második hullám idején is a kockázati csoportokba tartozók - idős, krónikus betegek - védelmére kell koncentrálni, ezért is hozott a napokban olyan utasítást, amely ismét szigorúan korlátozza a szociális intézményekben a kijárási, látogatási és felvételi lehetőséget.

Az IME egészségügyi szaklap országos egészség-gazdaságtan konferenciáján kérdésre válaszolva azt mondta, ha lesz is oltás, azt mindenképpen az "első vonalban" dolgozóknak kell megkapniuk; az egészségügyben dolgozóknak, majd a magas kockázatú csoportokba tartozóknak, illetve az ország közszolgáltatásában részt vevőknek, valamint a pedagógusoknak. Hozzátette:"megvan az az ütemterv, amely alapján az oltóanyagot biztosítani fogjuk."

A szakember a pedagógusokat is arra kérte, csak egészségesen vegyék fel a munkát. Több esetben ugyanis már tüneteket mutató pedagógus ment be az iskolába - mondta. Megítélése szerint az iskolakezdésre hozott intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, ha vannak vagy lesznek is fertőzések, azok izolált esetek.

Müller Cecília a háziorvosok elmúlt féléves tevékenységét értékelve úgy vélekedett, voltak ugyan fennakadások, de a kollégák alapvetően helytálltak. Hasznosnak bizonyult a telemedicina rendszere, a telefonos gyógyszerfelírás, valamint az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér is komoly szerepet kapott. Ezeket - fűzte hozzá - továbbra is használni kellene.

Sok ismeretük gyűlt össze a koronavírus-járvány első hulláma alatt - mondta, hozzátéve: a járvány alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, de vannak olyan közegészségügyi, egyéni higiéniai szabályok, amelyeket továbbra is be kell tartani. Ilyen a távolságtartás, a maszkhasználat és a rendszeres kézfertőtlenítés.

Kitért arra is, hogy míg márciusban a 19 év alatti fertőzöttek száma kilencven volt, mostanra ez megváltozott, egyértelműen a fiatal felnőtt - 20-29 éves - korosztályt érinti a megbetegedés, és ezért is alacsonyabb a halálozási arány.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa arról beszélt, hogy sokan még mindig nem veszik komolyan a járványt, a megbetegedés lehetőségét, és ez valós veszélyt jelenthet.

Azt mondta, az elmúlt hónapokban "sokat tudtunk meg a vírusról", arról, hogyan betegíti meg a tüdőt és más szerveket, sikerült feltárni a vírus genetikai szerkezetét, azonban gyógyszert vagy védőoltást eddig nem tudtak a kutatók kifejleszteni. Utóbbival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy bár több kutatás indult a hatékony gyógyszerek és védőoltások kifejlesztésére, "ne reménykedjünk, hogy hónapokon belül lesz vakcina". Jelenleg 100-200 közötti a védőoltás-kifejlesztéshez kapcsolódó preklinikai vizsgálatok száma - ismertette.

Szlávik János hozzátette: adott esetben az is előfordulhat, hogy többfajta oltást kell majd kombinálni a fertőzés megelőzéséhez. Az oltásokkal összefüggésben is sok a nyitott kérdés, és mint fogalmazott: a "gyorsaság engem is megriaszt", megjegyezve, hogy egy-egy fertőző betegség esetében hosszú évek alatt sikerült kifejleszteni az adott oltást. Ugyanakkor azok a kutatási technikák, amelyek most a koronavírusoltással kapcsolatosak, nem új keletűek - jegyezte meg.