Az erkélyen a „tornyos”, vagyis az esetleges tüzekre figyelmeztető őr áll. A toronyőröknek egyébként negyedóránként (!) tülköléssel kellett jelezniük, hogy éberen figyelnek. A folytonos zajért, vagy éppen a jelzés elmulasztásáért gyakran váltak az élcelődések céltáblájává, de posztjuk csak 1911-ben, a tűzoltóság megalakulásakor szűnt meg.

A katolikus templom – melyből itt csak egy apró részlet látszik – a város legrégebbi épületei közé tartozik. Mai formájában csak 1825-ben szentelték fel, de elődjét, az építkezés miatt lebontott gótikus kápolnát még valamikor a 15. században építették meg az elődök. Az új, a Szentkereszt tiszteletére felszentelt templomot Homályossy (Tunkel) Ferenc tervezte.

A képeslap jobboldalán álló református templom talán Cegléd legismertebb épülete: ábrázolásának se szeri, se száma, megörökítették már szinte minden létező formában a sziluettjét. Ennek alapkövét 1835-ben tették le, de csak 1871-ben szentelték fel az épületet, amit végül 1896-ban fejeztek be. Hild József volt a tervezője, de a hosszú ideig tartó építkezésben ceglédi iparosok vettek részt. Közülük a legismertebb, Rónay János készítette el a kupola tetejére szánt és ezen a felvételen még látható vörösrézből készült kakast. A templomot azonban 1936-ban súlyos tűz fenyegette, melynek végül „csak” a kupola – a rézkakassal együtt – esett áldozatul. A tűzvész után Benedek Frigyes tervei szerint épült újjá a kálvinisták temploma, ezért került új formájú kupola a máig látható csillaggal együtt a tetejére.

A luteránusok temploma is ezen a téren áll. Sztehlo Ottó tervei alapján egy év alatt végeztek az építkezéssel, 1896-ban szentelte fel az egyház püspöke. Az építész rajzai szerint kereszt került volna a toronyra, de a hívek inkább a csillagot választották. A templom két oldalán álló üzletsor szintén az evangélikus egyházközség tulajdona volt; egyik felében ma is üzletek működnek, csak a baloldali részt foglalja el a Ceglédi Városi Könyvtár.

A templomokhoz hasonlóan a tér is a millennium évében készült el: 1896-ban alakították ki és akkor nevezték el a honfoglaló Árpádról. Az itt még fák nélkül látható térség közepére 1902-ben állították fel Kossuth Lajos szobrát. Horvay János alkotása volt a városban a legelső köztéri alkotás.

A kb. 1903-ban kiadott képeslap Sárik Gyula ceglédi nyomdájában készült.

(Forrás: Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről. Cegléd, Gerjepart Kiadó, 2003)