A Vigadót az akkori Népkertben lévő elhagyatott magtár helyére építették fel 1896-ban Vaskovics Antal tervei alapján. „ A gyászos emlékű öreg magtárépületet, melynek hatalmas boltozatai alatt oly pompás lakása volt a régi világban odafészkelt egérnek, patkánynak. Ahová apáink egykor zúgolódva hordták verejtékes munkával termesztett gabonáikból a földes uraságot illető dézsmát, ott nemsokára vígan táncoló párok lejtenek tova, kiknek bizonyosan nem jut eszükbe a szomorú időre, a sötét múltra visszaemlékezni.” írta egy korabeli újság.

Már a tervek bemutatása is nagy érdeklődést keltett a városlakók körében, ám augusztus 16-ai megnyitója igazi szenzáció számba ment. Tűzijáték, ágyúlövés, hangverseny és ünnepi műsor várta az összegyűlt érdeklődőket. A sikeres megnyitó után egymást követték itt a bálok, mulatságok, városi rendezvények. A ceglédiek megszerették az új szórakozóhelyet. A Vigadó a városi élet kulturális és művészeti központja lett, den nem csak szórakozóhelyként üzemelt. Az épület helyet adott egy ott működő vendéglőnek, teraszos kerthelyisége pedig ifjúsági parkként is funkcionált.

A férfiak számára egyéb emlékeket is tartogatott a hely, hiszen a második világháború előtt itt tartották a katonai sorozásokat. Politikai rendezvények is kerültek itt megrendezésre. Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja is. A szociáldemokrata indíttatású Várkonyi István ide hívta össze az első földmunkáskongresszust, ahol megfogalmazták a földosztás programját és létrehozták a Független Szocialista Pártot. A mozgalmat aztán egy év múlva szétverték. Ennek ellenére Urbán Pál kezdeményezésére 1902-ben Cegléd-Homokpusztán jött létre az ország első termelőszövetkezete.
Maga az épület a város tulajdonában állt egészen az államosításig. Ezt követően több gazdája is volt a Vigadó épületének.

Az épületet 1980-ban bontották le, hogy helyére felépülhessen a Sportcsarnok. Az épület egykori fénykorát már a róla őrzött képek sem idézik vissza, emlékét máig siratják a helybeliek.

FirKata