1947 februárjában – koncepciós vádak alapján – ezen a napon tartóztatták le a szókimondó, elveihez ragaszkodó Kovács Bélát, a Független Kisgazda Párt főtitkárát, a nemzetgyűlés tagját. Több évi előzetes fogva tartás után hurcolták a szovjetunióban, ahol 1952-ben 25 évi szabadságvesztésre ítélték. A „Gulag” néven ismert kényszermunka táborok keserveit megjárta. 1955-ben szállították haza, de csak félévre rá szabadult. Sorsa egyfajta típus példája lett azoknak, akiket ma kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon. – kezdte ünnepi beszédét Tótin Lóránt kabinetfőnök. Majd beszélt a kényszermunkatáborokról, a kitelepítettekről, a csengőfrász korszakáról. Alexandr Szolzsenyicin szavaival fejezte be gondolatait: „Egy társadalom erejének vagy erőtlenségének a meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. Ha egy nemzet lelkierői elapadnak, nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A korhadt, odvas fa előbb-utóbb kidől. Minden lehetséges szabadságjog közül óhatatlanul a lelkiismeretlenség szabadsága tör az élre. Nem lehet se betiltani, se törvényekkel megzabolázni. A társadalom tiszta légköré, sajnos, nem lehet a jog eszközeivel megteremteni.”

Ezután levetítették Andrzej Wajda, Oscar életműdíjas lengyel filmrendező: Katyn c. történelmi filmjét. A film előtt bevezetőt tartott Megyeri József tanár.