Városlista
2021. szeptember 19, vasárnap - Vilhelmina

Hírek

2020. Február 12. 05:00, szerda | Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból.

A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora.
A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát - olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek.

Az egyik nagy kihívást az űrhajó hőszigetelése jelentette, ahhoz ugyanis több éves fejlesztésre volt szükség, hogy a berendezések 520 Celsius-fokig bírják a hőséget. A Solar Orbiter hűtőtartományát végül szendvicsszerűen rétegezett titániumból készítették el, amelyet a SolarBlacknek nevezett, speciális, fekete színű anyaggal vontak be. Az űrjárművek borítását a fényvisszaverés miatt általában fehérre tervezik, de a fehér szín az ultraibolya sugárzás hatására elszürkül, ez pedig jelentősen megváltoztatja a szonda hőtulajdonságait, és hátrányosan befolyásolhatja műszereit. Különleges védőborítása miatt a Solar Orbitert a tudósok már el is nevezték Blackbirdnek, azaz fekete rigónak.

A rendkívüli hőség elviselésére alkalmas borításra azért volt szükség, hogy a Solar Orbiter képes legyen egészen közelről vizsgálni a Napot. A tudósok ugyanis arra kíváncsiak, hogy a Nap hogyan hozza létre és tartja működésben a Naprendszert körülölelő óriási védőbuborékot, a helioszférát, és miért változik ez a buborék időről időre. A Nap aktivitási ciklusának feltárásához a kutatók szerint a Nap sarkvidékei adhatnak kulcsot, a Solar Orbiter pedig az első űrszonda, amelyik erről a rejtélyes régióról képet adhat.

A hétéves misszióra felbocsátott Solar Orbiter előtt valamennyi Napot vizsgáló műhold az ekliptika mentén haladt, vagyis azon a síkon mozgott, amelyen a Föld kering Naprendszerünk központi csillaga körül. Most azonban felülről nézhetnek le a tudósok a Napra, és láthatják a pólusokat is. Ennek azért van jelentősége, mert csak a Nap globális mágneses mezejének kellően pontos modelljével lehet előre jelezni az űridőjárási eseményeket.

A Solar Orbiter mindezidáig példátlan részletességgel szolgáltathat adatokat arról a kapcsolatról, amely a Nap és a helioszféra eseményei között áll fenn. A mérések alapján a tudósok képet kaphatnak arról, mi köze van annak, ami a Nap felszínén történik, ahhoz, amit a Föld közelében megfigyelünk.

Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az ELTE Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program (FIKP) csillagászprofesszora a projektben a SPICE Team tagja. A SPICE az a műszer, amely a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd a Napból kiáramló plazmát, azaz az univerzum anyagának 4. halmazállapotát. A műszer fontos szerepet játszik a napkitörések gócpontjainak, úgynevezett aktív régióinak feltárásában és azok kialakulásának előrejelzésében. Továbbá - a műhold egyedi pályájából adódóan - a SPICE kamera feladata a Nap felszínén kialakuló igen nagyszámú, kollimált mágneses plazmakilövellések fizikai körülményeinek vizsgálata.

A SPICE műszert az angliai Rutherford Appleton Laboratory (RAL) vezetésével nemzetközi konzorcium fejlesztette ki. A műhold február 10-i sikeres fellövését követően a RAL-ban a kutatók ünnepségen tájékoztatták a nyilvánosságot a napműhold küldetéséről. Erdélyi Róbert tudományos előadásában kiemelte: a műhold segít megérteni a Nap pólusaiból rendkívüli sebességekre, akár több ezer kilométer/szekundumra is felgyorsuló anyagáramlást, a napszelet, amely meghatározó faktora űridőjárásunknak.

A kutatók szerint az előzetes eredményekre már májusban lehet számítani, de az adatok teljes körű, tudományos feldolgozása várhatóan 2021 novemberében kezdődik.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Szeptember 19. 10:47, vasárnap | Külföld

A fertőzöttek száma több mint 228 millió, a halálos áldozatoké 4,685 millió a világon

A világon 228 119 119 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 685 253 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint vasárnap reggeli adatai szerint.

2021. Szeptember 19. 08:00, vasárnap | Külföld

Romániában egy nap alatt több mint ötezerrel emelkedett a fertőzöttek száma

Gyorsuló ütemben emelkedik a járványgörbe Romániában: szombaton meghaladta az ötezret a 24 óra alatt újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések száma.

2021. Szeptember 19. 06:00, vasárnap | Külföld

Bosznia-Hercegovina vezeti a koronavírus halálozási statisztikák listáját

Európában az egymillió lakosra jutó, koronavírus-fertőzés következtében elhunytak száma Bosznia-Hercegovinában a legmagasabb, a nyugat-balkáni országban ugyanis egymillió lakosra 3 134 haláleset jut

2021. Szeptember 18. 15:03, szombat | Külföld

A fertőzöttek száma 227,6 millió, a halálos áldozatoké 4,68 millió a világon

A világon 227 611 994 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 678 822 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szombat reggeli adatai szerint