Hírek
2020. Szeptember 30. 10:21, szerda | Belföld
Magyar élelmiszereket vásárlók szokásait kutatták
Az olcsóság szempontja háttérbe szorul a magyar élelmiszerek vásárlása során, ha az egyéb élelmiszerek és a hazai termékek között kell a vásárlónak dönteni.
A vásárlók jelentős része nem érzékel minőségbeli különbséget hazai és más országokból származó élelmiszerek között, valamint a megbízhatóság megítélésekor is a legtöbben azonosnak tartják a két kategóriát. Ez derült ki a magyar élelmiszereket vásárlók döntési preferenciáit vizsgáló friss kutatásból. Fodor Mónika, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja és Popovics Anett, az egyetem tanára által végzett tudományos felmérésből. A kutatók 1447 értékelhető kérdőív alapján állították össze következtetéseiket.
A válaszadók 60 százaléka nő, 40 százaléka férfi volt. Legnagyobb arányban 31.1 százalékban a 16-20 évesek voltak a válaszadók között, akiket 21-25 év közötti fiatalok követtek 24.5 százalékkal. A minta több mint a fele 55.5 százalék 25 évnél fiatalabb volt, azaz az úgynevezett Z generáció tagja. A kutatás során megvizsgálták azt is, hogy van-e összefüggés a válaszadók életkora és a magyar élelmiszerek megítélése között. Ennek fényében állapíthatták meg, hogy a 25 év alatti válaszadók, azaz a Z generáció körében alacsonyabb arányban voltak azok, akik jobbnak ítélték a magyar élelmiszer minőségét. A 36 évnél idősebb, azaz az X generációhoz tartozó válaszadók között azonban nagyobb arányt képviseltek a hazai élelmiszer minőségét jobbnak ítélők. Azok körében, akik azonosnak vélték a magyar élelmiszer minőségét, nagyobb volt a fiatalok aránya és kisebb az idősebb generációhoz tartozóké.
A magyar élelmiszereket vásárlók fontosabbnak tartják a beltartalmi értékeket, mint a földrajzi eredetet és azt is, hogy hazai alapanyagból készüljön az élelmiszer. Az olcsóság kritériuma a magyar élelmiszerek vásárlásakor háttérbe szorul a más országokból származó élelmiszerekéhez viszonyítva. A magyar élelmiszer vásárlásának indítékait vizsgálva azt tapasztalták, hogy sem a divat, sem pedig a családon belüli minta követése nem jellemzi a válaszadókat. A magyar élelmiszer vásárlása és az életkor között összefüggését elemezve az eredmények fényében megállapíthatták, hogy az életkor előre haladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban. Ahogy azt is tudták statisztikailag igazolni, hogy az életkor és a magyar élelmiszer megbízhatóságának és minőségének megítélése között összefüggés van. Jellemzően az X (37-60 évesek) generációhoz tartozó válaszadók tartották jobbnak és megbízhatóbbnak a magyar élelmiszert, a Z generációs (16-25 éves) válaszadók azonos minőségűnek és megbízhatóságúnak minősítették a magyar élelmiszert, más helyről származó termékekkel összehasonlítva, illetve nem tudták azt megítélni jellemzően.
Az eredmények szerint tehát elmondható, hogy a magyar élelmiszer vásárlói köre jellemzően az X generáció tagjaiból kerül ki. Ők már jellemzően kiforrott preferencia rendszerrel rendelkeznek és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A fiatalabb, Z generáció esetében az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferencia rendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem preferálják kellőképp a magyar élelmiszereket.
A kutatók megállapítása: egy, a fiatalokat megszólító, kommunikációs kampány sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében a Z generáció körében. Ez azért is lehet fontos szempont, mert ennek a generációnak a tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, potenciális, fizetőképes célcsoportot jelenthetnek és így jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a magyar élelmiszereket vásárlók körében.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 06:00, csütörtök | Belföld
Szerdán kezdődik első osztályos gyermekek elektronikus beiratkozása
Szerdán indul a leendő első osztályos gyermekek előzetes elektronikus beiratkozása a KRÉTA felületén - közölte a Klebelsberg Központ az MTI-vel.