"A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni." – így szól május elsejének hivatalos definíciója.

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás(!) munkaidő nyolc órára csökkentését, az eredetileg így hangzó: „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket.

Az ügyben egészen 1856. április 21-ig semmilyen előrelépés nem történt, amikor is ausztrál kőművesek és építőmunkások sikerrel léptek sztrájkba a 8 órás munkaidő bevezetéséért. Akciójukkal a munkáscsoport a világon első alkalommal ért el sikert bármiféle retorzió nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.

Miért pont május 1.?

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A történelembe Haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét. Egy későbbi francia munkáscsoport e napnak az évfordulóján megtartott tüntetése olyan jól sikerült az Egyesült Államokban, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

A tüntetések nyomán 1904-ben jelentették ki, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát.

Elődeink kiharcolták a jogokat, így nekünk csak a szórakozás maradt. A tüntetésekből született ünnepből mára már csak a vidám hangulat, a jó kedv, a majális maradt. És az egykor elhíresült szlogenből a mai napra szigorúan 8 óra szórakozás van előírva.