Történelmi tőzsdei kibocsátást bonyolított le a Manchester United futballklub New Yorkban. A klubot 2,3 milliárd dollárra értékelő tranzakció ugyanakkor sok tekintetben csalódást okozott a jelenlegi tulajdonosoknak, miközben a jövőbeli részvényesek egy súlyosan eladósodott, bizonytalan profitabilitású cégben szerezhetnek részesedést. Az első napok ezzel együtt is izgalmasan alakulhatnak.

A Manchester United részvényei a New York Stock Exchange-en forognak MANU tickerrel. A KBC Equitas rendszereiben Manchester United néven lehet megtalálni a részvényt. A részvénnyel a tőzsdei forgalom első pillanataitól kezdve lehet kereskedni. A részvény 14 dolláron kezdte meg a kereskedést.

Eredetileg 16-20 dolláros kibocsátási árral kalkulált a klub, így a tervekhez képest mintegy 100 millió dollárral kisebb értékben, 234 millió dollárért adja el 16,7 millió részvényét. A lebonyolító bankok legfeljebb 35 millió dollárral megemelhetik az összeget. A klubot mint céget a kibocsátás 'csupán” mintegy 2,3 milliárd dollárra értékeli, közel egyharmadával kevesebbre, mint ahogy a fő tulajdonos Glazer család remélte. Az eredeti tervek szerint a cég ráadásul a szingapúri tőzsdén debütált volna, és mintegy 1 milliárd dollárt vont volna be a céget összességében 3,6-3,8 milliárd dollárra értékelő tranzakcióval - írják a KBC Equitas elemzői.

A kibocsátást követően a Glazer család továbbra is meghatározó kontrollal bír a Manchester felett. A tulajdoni részesedésük 90 százalék marad, miközben a szavazatok 98,7 százalékát tartják meg a kettős részvénystruktúra révén (a családnál maradó B részvénysorozat tízszeres szavazati jogot biztosít a nyilvánosan forgó A részvénysorozathoz képest). A társaság értéke nagyjából 800 millió font, azaz durván 1,5 milliárd dollár volt, amikor Avram Glazer 2005 júniusában 100 százalékos tulajdonrészt szerzett. Az amerikai sportklubokat is tulajdonló család 2003 márciusában kezdte a részvényeket vásárolni, és 2005 júniusában vezette ki tőzsdéről a 1990 óta nyilvános társaságként működő klubot.

A Glazer család a felvásárláshoz jelentős nagyságú hitelt vett fel három amerikai hedge fundtól. A hitelek fele a Manchester United mérlegébe került. A hiteltartozás túlnyomó részét 2010-ben mintegy 500 millió fontos kötvénykibocsátással refinanszírozták, a kötvények 2017-ben járnak le. A klub elmúlt évei folyamatos felvásárlási pletykáktól voltak hangosak, a lehetséges ajánlattevőket tömörítő 'Vörös Lovagok” csoport körül olyan nagy nevek tűntek fel, mint a Goldman Sachs legendás igazgatója, Jim O'Neill vagy a Seymour Pierce nevű befektetési bank elnöke, Keith Harris, mindketten fanatikus United drukkerek.

A Manchester United három különböző területről szerzi árbevételét, amelyek ugyan erőteljesen összefüggnek, de mégis valamiféle diverzifikációt jelentenek a klub számára. Az egyes területek súlya az elmúlt években folyamatosan változott, a 2012- ben záruló pénzügyi év első kilenc hónapjában a kereskedelmi bevételek súlya volt a legmagasabb, 36,4 százalék. A kereskedelmi szegmens a szponzorbevételeket, mez- és egyéb ajándéktárgy-eladásokat, valamint digitális és mobilmédia-tartalmak értékesítését foglalja magában. Az aktuális szponzor, az Aon évente 19,6 millió fontot fizet 2010 óta, de a teljes szponzori bevétel a 2011-es üzleti évben 54,9 millió font volt. Ez a legnagyobb szelete a kereskedelmi szegmensnek.

A világ egyik legsikeresebb és legnépszerűbb sportklubjaként a Manchestert 659 millió rajongó követi, ez főként a kereskedelmi bevételek részarányának markáns növekedésében érhető tetten. A 2011-es üzleti évben a teljes árbevétel közel 5 százaléka, mintegy 15,8 millió font származott digitális tartalmak globális értékesítéséből, 90 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A leglassabb növekedést a hagyományos márkázott ajándéktárgyak, mezek értékesítése mutatja, ez a szegmens 2010 és 2011 között 16,5 százalékkal növekedett. A szegmens erejét növeli ezzel együtt, hogy a klub közvetlenül birtokolja a védjegyhasználathoz kötődő jogokat, így kizárólagos kontrollt gyakorol a logó és névhasználat felett.

A műsorszolgáltatási bevételek túlnyomó többségét a MU TV televíziócsatorna adja, amely eredetileg egyenlő részben tulajdonolt közös vállalkozás volt az ITV nevű produkciós céggel és a Sky-nevű műsorszolgáltatóval. A Manchester 2007-ben kivásárolta az ITV-t, így 66,7 százalékos részesedéssel bír a MU TV-ben. A meccsbevételek gerincét az Old Traffordon található stadion jegybevételei adják, a több mint 75 ezer fő befogadására képes stadion az egyik legnagyobb ilyen létesítmény Nagy-Britanniában. A meccsekhez más egyéb bevételek is kapcsolódnak, de a szegmens aránya így is folyamatosan csökken, hiszen a klub rajongóinak túlnyomó többsége valószínűleg el sem jut soha egy mérkőzésre sem Manchesterben.

A Manchester United az elmúlt években hullámzó profitabilitást mutatott, de a 2012 júniusában záruló üzleti év első háromnegyedében a megelőző három üzleti év egyikében sem látott nagyságú, 38,2 millió fontos profitot könyvelhetett el a cég. A nyereségesség ugyanakkor meglehetősen érzékeny sok speciális tényezőre.

A cég a tőzsdei kibocsátási tájékoztatóban több mint 50 kockázati tényezőt sorolt fel. A szokványos kockázatokon túl rengeteg extra tényező származik a társaság sajátos profiljából, és erősen ki van téve a nemzetközi futballvilág változásainak, a csapat pályán nyújtott teljesítményének. A 2011-es üzleti év bevételének több mint 46 százalékát tették ki a személyjellegű ráfordítások, ennek túlnyomó részét a játékosok bére adja. A sztárjátékosok adás-vétele a klub gazdálkodásához képest egyébként is jelentős tételt jelent, Cristiano Ronaldo 2009-es eladása például 80,2 millió fontig lendítette az a játékjogokon elkönyvelt nyereséget. Ilyen egyszeri pozitív tétel a jövőben is előfordulhat.

A legnagyobb kockázatok között szerepel, ha az elsőosztályú felnőtt csapat nem teljesít jól, hiszen ha a nemzetközi kupákban nem ér el eredményt, az egyfelől a begyűjtött pénzdíjakon, másfelől a klub népszerűségén (és például kereskedelmi bevételein) is nyomot hagy. Tartós sikertelenség esetén a sztárjátékosok elpártolnak és nehezebb a helyükre hasonló kvalitásokkal bíró játékosokat találni. Pénzügyi értelemben a legnagyobb kockázatot a társaság eladósodottsága jelenti, ami túlnyomó részben a Glazer család kivásárlási akciójából származik. A társaság teljes hosszú lejáratú kötelezettségei a saját tőke két és félszeresét tették ki 2011 végén. A mintegy 690 millió dolláros hitelállománynak csupán egy kis részét fedezi a cégre jutó 117 millió dolláros friss tőke.

Nehéz igazán adekvát összehasonlítási alapot találni a Manchester relatív értékeléséhez. Annak ellenére, hogy több jelentős európai csapat is tőzsdére lépett az elmúlt években, ilyen volumenű kibocsátás, főként az amerikai tőzsdén nem történt. Mindent egybevéve ugyanakkor a hosszú távú, fundamentális befektetők számára a részvény a jelenlegi szinteken nem kínál igazán vonzó beszállási lehetőséget.

A Manchester United visszatekintő P/E rátája 40 közeli, ami a legmagasabbak közé tartozik a tőzsdére lépett focicsapatok között. A visszatekintő P/E ráta ráadásul nem tükrözi a jövőbeli profitabilitási kilátásokat, és a mutatószám önmagában alkalmatlan az ennyire volatilis profittal bíró (és időről időre veszteséggel küzdő) cégek értékelésére. A klub súlyos eladósodottsága további jelentős kockázatot jelent, ami az értékeltségben megnyilvánuló diszkontot kellene, hogy eredményezzen. A rendelkezésre álló visszatekintő mutatók alapján az IPO árazása nem tartalmaz ilyen diszkontot, sőt, túlzónak is tűnhet, ha a klub nem tud számottevő növekedést elérni az előttünk álló években. Az elmúlt évek bevételi dinamikája nem erre utal.A Manchester United hatalmas rajongói tábora és ismertsége révén jelentős rövid távú keresletet is generálhat a részvények iránt, így nagy kockázat mellett akár kedvező rövid távú, spekulatív beszállási lehetőségek is adódhatnak.