Tagadhatatlan tény, hogy a növekvő világnépesség új és újabb kihívások elé állít mindannyiunkat. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a közegészségügyi kihívások és nem utolsó sorban maga a népesedéspolitika valamennyiünk számára fontos és aktuális kérdésekké váltak.

Az UNICEF Magyar Bizottsága a népesedési világnap alkalmából fel kívánja hívni a figyelmet egyrészt arra, hogy a világ országait igen eltérően érintik a népesedéssel kapcsolatos kihívások, másrészt arra, hogy mindannyiunk közös felelőssége hogy gyermekeinknek és a jövő generációknak egy élhető bolygót és fenntartható gazdasági, kulturális és politikai rendszereket hagyjunk örökségül.

Ez nem csekély feladatot ró ránk, hiszen jelenleg a világnépesség közel fele él szegénységben - ami azt jelenti, hogy naponta kevesebb, mint 2 dollárt tudnak létfenntartásra fordítani. A szegénység kiugróan magas például Kongóban, Indiában, Ugandában és Pakisztánban. A népességnövekedés a világ szegény országaiban a legjelentősebb, így a jelenleg közel azonos népességű Kongó (68 millió lakos) és Olaszország népességszáma az előrejelzések szerint 2050-re meglehetősen különbözően alakul majd: 149 millióan fognak élni Kongóban, míg az olasz népesség legfeljebb 1 millióval fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy a szegény országokban és régiókban a gyermekek száma aránytalanul magas , míg Európában és így Magyarországon is elsősorban az "elöregedés" kockázataival és következményeivel kell szembenéznünk.

Fontos, hogy tisztán lássuk, a magas gyermekszám nem jelent automatikusan boldogabb gyermekkort - sőt. Igen nagyarányú, egyes országokban (az európai adatokhoz képest) akár százszoros is lehet a csecsemőhalandóság, az egészséges ivóvízhez és élelemhez való hozzáférés, vagy az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérése pedig mind-mind különösen nagy kihívást jelent a gyermeket nevelő családok számára. Az UNICEF tavaly közel 3,5 milliárd dollárt költött a gyerekek segítésére, fejlesztési programjaira. A költségvetés 52 százalékát a gyerekek életben maradására, egészségügyi ellátására fordította. 21 százalékot költött az alapfokú oktatás támogatására. Gyermekvédelmi, a kizsákmányolás és erőszak elleni programokra a költségvetés 10 százalékát, gyermekjogi programokra 11 százalékát fordítottuk.

A népesedéspolitika a jóléti államokban, így Magyarországon sem lehet öncélú. Az ország fenntartható fejlődésének feltétele, hogy egy kiszámítható és előrelátható, a demográfiai egyensúly helyreállítására képes népesedéspolitika végrehajtásával, a családok (és azon belül a nők) helyzetének javításával biztosítsuk a pozitív népesedési folyamatokat.Az UNICEF Magyar Bizottsága a népesedési világnap alkalmából fel kívánja hívni a figyelmet egyrészt arra, hogy a világ országait igen eltérően érintik a népesedéssel kapcsolatos kihívások, másrészt arra, hogy mindannyiunk közös felelőssége hogy gyermekeinknek és a jövő generációknak egy élhető bolygót és fenntartható gazdasági, kulturális és politikai rendszereket hagyjunk örökségül.

Ez nem csekély feladatot ró ránk, hiszen jelenleg a világnépesség közel fele él szegénységben - ami azt jelenti, hogy naponta kevesebb, mint 2 dollárt tudnak létfenntartásra fordítani. A szegénység kiugróan magas például Kongóban, Indiában, Ugandában és Pakisztánban. A népességnövekedés a világ szegény országaiban a legjelentősebb, így a jelenleg közel azonos népességű Kongó (68 millió lakos) és Olaszország népességszáma az előrejelzések szerint 2050-re meglehetősen különbözően alakul majd: 149 millióan fognak élni Kongóban, míg az olasz népesség legfeljebb 1 millióval fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy a szegény országokban és régiókban a gyermekek száma aránytalanul magas , míg Európában és így Magyarországon is elsősorban az "elöregedés" kockázataival és következményeivel kell szembenéznünk.

Fontos, hogy tisztán lássuk, a magas gyermekszám nem jelent automatikusan boldogabb gyermekkort - sőt. Igen nagyarányú, egyes országokban (az európai adatokhoz képest) akár százszoros is lehet a csecsemőhalandóság, az egészséges ivóvízhez és élelemhez való hozzáférés, vagy az alapvető egészségügyi szolgáltatások elérése pedig mind-mind különösen nagy kihívást jelent a gyermeket nevelő családok számára. Az UNICEF tavaly közel 3,5 milliárd dollárt költött a gyerekek segítésére, fejlesztési programjaira. A költségvetés 52 százalékát a gyerekek életben maradására, egészségügyi ellátására fordította. 21 százalékot költött az alapfokú oktatás támogatására. Gyermekvédelmi, a kizsákmányolás és erőszak elleni programokra a költségvetés 10 százalékát, gyermekjogi programokra 11 százalékát fordítottuk.

A népesedéspolitika a jóléti államokban, így Magyarországon sem lehet öncélú. Az ország fenntartható fejlődésének feltétele, hogy egy kiszámítható és előrelátható, a demográfiai egyensúly helyreállítására képes népesedéspolitika végrehajtásával, a családok (és azon belül a nők) helyzetének javításával biztosítsuk a pozitív népesedési folyamatokat.