A Hősök Napján a háborúban elesett katonákra emlékezünk. A megemlékezést országszerte május utolsó vasárnapján tartják, ami idén egy időpontba esett a városi gyermeknappal, ezért Cegléden május 27-én tisztelegtek a hősök előtt. Az esemény Ceglédi Város Önkormányzata és a Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda közös szervezésében jött létre. A megemlékezésre az I. és II. világháborús emlékműnél került sor. A himnusz közös eléneklését követően Milusné Józsa Márta, a Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda igazgatónője tartotta megemlékező beszédét, majd az iskola tanulóinak műsora következett.

A történelmi egyházak tiszteletadása után az emlékmű koszorúzásával zárult az esemény. A rendezvényen a szolnoki Szent László Hadosztály és Honvéd Hagyományörző Egyesület közreműködött.

A hősök napjára első ízben Abele Ferenc vezérkari őrnagy tett javaslatot, azzal a céllal, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Kezdeményezése 1917-ben emelkedett törvényerőre, ekkor kötelezővé tették a hősi emlékművek állítását. 1924-ben egy újabb törvény a nemzeti ünnepek közé sorolta a magyar hősökről való emlékezést, május utolsó vasárnapját a Hősök Emlékünnepévé nyilvánítva.A II. világháború után politikai és szimbolikus tartalma miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetét diszkreditálták.

Csak a rendszerváltozást követően nyerhette vissza eredeti jelentését. A Magyar Köztársaság Országgyűlése, adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták, a nemzet erkölcsi adósságát törlesztette 2001-ben, amikor a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvényt elfogadta.

Fotó: Kisfaludi István