Tíz évvel ez előtt 2006-ban, az '56-os forradalom 50-ik évfordulóján a gimnázium elhatározta, hogy a gimnazisták által vezetett felvonulás emlékére október 26-át iskolai emléknappá nyilvánítja.

A szerdai emléknapon ünnepi műsorral emlékeztek meg a 60 évvel ezelőtti eseményekről. Megkoszorúzták az eseménynek emléket állító márványtáblát, illetve a forradalmár diákok vezetőjének, Csendes Istvánnak emléktábláját.
Az ünnepséget követően sor került az 56-os ifjúságnak emléket állító emlékpad átadására is.

Cegléd Város Önkormányzata az 1956-os Emlékbizottság által kiírt „Büszkeségpontok” pályázaton sikeresen szerepelt, így a Kossuth Gimnázium előtt Büszkeségpontot hozott létre.

Cél a mai ceglédi ifjúságot megismertetni az 1956-ban Cegléden történt eseményekkel, hősökkel, helyszínekkel, hogy újra a szabadságot és a demokráciát juttassa a kortársak és az utódok eszébe. Emlékhelyet kialakítani a Kossuth Lajos Gimnázium elé, amely helyet teremt a megemlékezéshez.
Az 1956-os forradalom ceglédi fordulatában komoly kezdeményezői szerepet vállaltak a ceglédi és nem ceglédi diákok. A gimnázium Rákóczi úti épülete és az akkori kollégium Széchenyi úti otthona jelentette azt a bázist, ahol a fiatalok és tanáraik 1956 októberében gyűléseken, megbeszéléseken vettek részt. Ezekről a helyekről indult el az a felvonulás, amely 1956. október 26-án a forradalom helyi győzelméhez hozzásegítette a városlakókat.

A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium épülete elé tervezett „emlékpad” a rajta elhelyezett műtárgyakkal (lyukas zászló, diáksapka) ennek állít emléket és helyet teremt a megemlékezéshez, alkalmat ad a mai fiataloknak a múlt felidézésére.

A padra a műtárgyakat Szabó György Munkácsy-díjas szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep tagja készítette.

- fotó: Kisfaludi István -