Az állatvédelmi törvény módosításával január 1-től ebrendészeti hozzájárulás néven bevezették az ebadót. Az év első napján legalább 4 hónapos ebek után már szedhető az adó, amit annak kell megfizetnie, akinek az adott év első napján az oltási könyvben szerepel a neve. Az önkormányzat a veszélyes kutyák után legfeljebb 20 ezer, más ebek után legfeljebb 6 ezer forint adót szedhet. A fizetendő összeget az eb tartási céljának, állatjóléti és ebrendészeti jellemzőinek, és az ebtartó szociális helyzetének figyelembevételével határozzák meg.

Nem szedhető ugyanakkor ebadó a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő magyar kutyafajtákba tartozó törzskönyvezett; a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; a veszélyes eb kivételével az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen vagy állatvédelmi szervezet gondozásában tartott, valamint az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott eb után.

Az önkormányzat köteles a befolyt adó teljes összegét az ebek ivartalanításának támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, valamint az ebösszeírás vagy egyéb, az ebtartással kapcsolatos állatjóléti és közegészségügyi intézkedések finanszírozására fordítani.

A rendelet bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt a kóbor ebek száma, akik nagy valószínűséggel a többletköltségek elkerülése végett kerültek utcára. Cegléden ez az adófajta az idén még biztosan nem kerül bevezetésre. A város polgármester ezért arra kéri az ebtulajdonosokat, hogy ne engedjék szabadon kutyáikat!