Október 15. a látássérültek nemzetközi napja, más néven a Fehér Bot napja.

A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d' Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a "fehérbot" használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

A vakság és a gyengénlátás kialakulása az esetek 80 százalékában megelőzhető, illetve hatásosan kezelhető. A Földön minden ötödik percben megvakul egy felnőtt és minden percben egy gyermek - ha a látássérültek száma a jelenlegi tempóban gyarapszik, 2020-ban eléri a 75 milliót.

A WHO adatai szerint jelenleg 45-50 millióra tehető a vakok és további 125-135 millióra a gyengénlátók száma. Felmérések bizonyítják, hogy az emberek több mint 50 százalékának lenne szüksége valamilyen látáskorrekcióra. Magyarországon mintegy 45 ezer ember súlyosan látássérült, 20 ezer vak. 70 százalékuk idős, a munkaképeseknek pedig csak alig egytizedét foglalkoztatják. Az október 15-i Fehér Bot Napja épp arra emlékeztet, hogyan lehetne segíteni a társadalomba való beilleszkedésüket és életük teljesebbé válását.