Városlista
2020. október 25, vasárnap - Bianka

Hírek

2020. Szeptember 29. 15:31, kedd | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Először találtak kvazárhoz hasonlatos ultraibolya fényű galaxist

Először találtak kvazárhoz hasonlatos ultraibolya fényű galaxist

A kanári-szigeteki Gran Telescopio Canarias (GTC) űrteleszkóp és a chilei ALMA teleszkóphálózat segítségével tett felfedezésről a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters tudományos lap számolt be.

A BOSS-EUVLG1 galaxis vöröseltolódásának mértéke 2,47. Ez a galaxisból érkező fény vörösödésének mértéke, a kutatók a távolság megadására is használják: minél távolabb van egy galaxis, annál nagyobb a vöröseltolódás mértéke.

A BOSS-EUVLG1 esetében a 2,47-es érték azt jelenti, hogy a galaxist akkor figyelték meg, amikor az univerzum nagyjából 2000 millió éves volt, tehát mai korának mintegy 20 százaléka.

A vöröseltolódás és a fényesség nagy mértéke miatt a BOSS-EUVLG1 galaxist korábban a BOSS (Baryon Oscillation Spectroscopic Survey - Baryon Oszcillációs Spektroszkópos Felmérés) projekt keretében a kvazárok közé sorolták. A GTC és az ALMA segítségével végzett kutatások viszont kimutatták, hogy nem kvazárról, hanem kivételes, szélsőséges tulajdonságokkal rendelkező galaxisról van szó - írja a PhysOrg.com.

A kutatás feltárta, hogy a BOSS-EUVLG1 erős fénye az ultraibolya és a Lyman-alfa tartományban a galaxisban lévő fiatal, nagy tömegű csillagok nagy számának köszönhető. Ez a nagy fényesség eredményezte azt, hogy végül kvazárként azonosították.

A kvazárok ugyanakkor nem a csillagképződésnek köszönhetik nagy fényességüket, hanem a magjukban lévő szupernagy tömegű fekete lyukak körüli tevékenységnek.

"A BOSS-EUVLG1 galaxist fiatal, nagyon nagy tömegű csillagok formálódása uralja, alig van benne csillagközi por és alacsony a fémesség mértéke is" - mondta Rui Marques Chaves, a Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A csillagformálódási arány nagyon magas ebben a galaxisban, évi mintegy ezer naptömegű. Ez nagyjából ezerszer nagyobb, mint a Tejútrendszeré, holott a galaxis 30-szor kisebb.

Hasonló mértékű csillagformálódást csak a legnagyobb fényű infravörös galaxisoknál figyeltek meg, a BOSS-EUVLG1-ben viszont a csillagközi por hiánya miatt az ultraibolya és a látható sugárzás szinte akadálytalanul jut el hozzánk - fogalmazott Ismael Pérez Fournon, az IAC kutatója.

Az eredmények azt sugallják, hogy a BOSS-EUVLG1 a nagytömegű galaxisok növekedésének kezdeti szakaszára mutat példát. A nagy fénye és csillagformálódási aránya ellenére megfigyelt alacsony fémessége arra utal, hogy a galaxisnak még alig volt ideje arra, hogy csillagközi anyagát porral és újonnan formálódott fémekkel gazdagítsa. Mindazonáltal a galaxis egy porban gazdagabb fázis felé tart, az infravörös galaxisokhoz hasonlóan.

A kutatók kiemelték: az UV-tartományú magas fényesség időszaka csak néhány százmillió éven át tart, a galaxis fejlődésének időszakában ez egy rövid szakasz.

"Ez megmagyarázza, miért nem fedeztek fel a BOSS-EUVLG1-hez hasonlatos galaxisokat" - vélik a tudósok.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Október 22. 17:08, csütörtök | Életmód

A klímakutatók a legtöbbet repülő tudósok

A klímakutatók, elsősorban a professzorok jóval többet repülnek, mint a többi tudós, de hajlamosabbak is arra, hogy lépéseket tegyenek repülőútjaik csökkentésére vagy ellentételezésére -derült ki egy globális elemzésből.

2020. Október 21. 16:09, szerda | Életmód

Az erdő az egyik legfontosabb eszköz a klímaváltozás mérséklésére

Kormányzati célkitűzés, hogy növeljük Magyarország fával borított területét, mert az erdő az egyik legfontosabb eszköz a klímaváltozás negatív következményeivel szemben

2020. Október 18. 16:01, vasárnap | Életmód

Az éghajlat megváltozása okozhatta a korai emberfajok vesztét

Az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában

2020. Október 16. 18:02, péntek | Életmód

A Covid-19 hosszú távú hatásai nem csak a súlyos betegeket érintik

A Covid-19 hosszú távú hatásai nem csak a súlyos betegeket érintik egy friss brit kutatás szerint.