A népszerű hagyományőrző rendezvény idén február 16. és 21. között kerül megrendezésre. A látványos felvonulás mára már egy igencsak népszerű idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát, melyre évről évre többen kíváncsiak.

A mohácsi busójárás Magyarország egyik legrégibb télbúcsúztató-tavaszköszöntő karneválja, melyet az UNESCO 2009-ben az első magyar eseményként felvett az emberiség szellemi, kulturális örökségének reprezentatív listájára.

A busójárás az ország legnagyobb farsangi karneválja, ahol évről-évre ünneplő tízezrek búcsúztatják együttes erővel a telet és a havat.

A város ilyenkor egy izgalmas, nyüzsgő kavalkáddá válik, melyből mindenkinek érdemes kivenni a részét. Nekem tavaly volt szerencsém megtapasztalni a város és az azt elözönlő fura figurák vendégszeretetét. Élményeimet és az ott zajló eseményeket ITT osztottam meg veletek.

A helyszín, Mohács már önmagában is élő történelem, hiszen a kultúrában és látnivalóban gazdag, 900 éves település neve aligha csenghet ismeretlenül bármely jóérzésű magyar embernek.

A busójárás kezdetben a település eredeti lakóinak, a sokacoknak a népszokása volt, melynek eredetére több magyarázat is akad: Az egyik magyarázat szerint az ijesztő maskarák és a hangos karnevál a tél elűzésére szolgál.

A másik magyarázat egészen a török időkig nyúlik vissza. Akkoriban a török megszállók ellen mocsárban bujkáló mohácsiak egy idős sokac tanácsára és parancsára ijesztő maszkokban, fa fegyverekkel törtek rá megszállóikra, akik az állarcos busóktól megrémülve fejvesztve menekültek Mohácsról.

Akárhogyan is, a végeredmény mára az ország legnagyobb, és legnépszerűbb folklór fesztiválja, mely színes, hangos karneválként viszi jó hírét kis hazánknak.

fotó: Kisfaludi István

További képek a KÉPGALÉRIÁBAN!