A fejlesztések és beruházások dacára sok helyütt hiányosak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételei, több ellátónál az eszközállomány az elmúlt 10 évben jelentősen elöregedett. A bérek méltatlanok a társadalmi hasznossághoz képest, kevesek a felelősséghez és az elvégzett munkához viszonyítva. Szabó Máté alapjogi biztos közzétette az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről hivatalból indított vizsgálatának jelentését.

Szabó Máté hivatalba lépésének kezdetétől folyamatosan vizsgálja az egészségügy problémáit, a struktúra változásait, a pszichiátriai ellátás, a gyógyszerészek, az asszisztensek hiányát, vagy például a kórházi ügyelet, a rezidensek, illetve szakorvos-jelöltek képzése, foglalkoztatása kérdéseit. A biztos jelentései rámutattak az egészségügyi dolgozók méltatlan munkakörülményeire, jövedelmi helyzetére, valamint arra, hogy több területen évek óta égető probléma az utánpótlás kérdése. A gazdasági és jogi környezet változásai, az egészségügyi ellátórendszer reformjai, valamint a korábbi vizsgálati tapasztalatok egyaránt indokolttá és időszerűvé tették az egészségügyi ágazat rendszerszerű problémáinak átfogó jellegű feltárását.

A vizsgálat kimutatta, hogy a bérek méltatlan módon nem tükrözik az egészségügyi munkavégzés társadalmi hasznosságát. Sok esetben nincsenek arányban az elvégzett munkával, a dolgozókra háruló felelősséggel, rontják az egészségügyi dolgozók ön- és társadalmi megbecsülését, erősítik az amúgy is kritikus mértékű szakemberhiányt. Megkezdődött ugyan egy bérrendezés, de az több lépcsőben, nem feltétlenül az egészségügyi dolgozók beosztásához, aktuális személyi alapbéréhez igazodóan valósul meg, ami szakemberek egyöntetű jelzései szerint negatív irányba befolyásolta az ágazat békéjét, erős bérfeszültséghez vezetett és nem teszi vonzóvá az egészségügyi pályát a fiatalok előtt.

Magyarországon harmincötezer aktív orvos dolgozik, több mint ezernyolcszáz orvos állás betöltetlen. Az orvosok átlagéletkora 50,5 év, azaz a szakma rendkívüli módon elöregedett. Az elmúlt 5 évben az itthon dolgozó orvosok száma 14 százalékkal csökkent, különösen súlyos a szakorvoshiány. 2007-hez képest a négyszeresére nőtt az országot elhagyni kívánó szakdolgozók száma, évente annyi szakképzett ápoló, műtősnő keres állást külföldön, amennyire egy-egy város kórházában volna itthon szükség.

Az egészségügyi dolgozók munkafeltételeit vizsgálva Szabó Máté megállapította, hogy annak feltételei sok esetben hiányosak, és bár voltak fejlesztések, számos ellátó eszköz-állománya az elmúlt 10 évben jelentősen elöregedett. Több intézményben hiányoznak a megfelelő személyzeti és szociális helyiségek. Ugyanakkor elenyésző a fizikai és lelki igénybevételnek, a kiégés érzetét kezelni képes programok, képzések száma.

A vizsgálati tapasztalatok összegzéseként Szabó Máté jelentésében egyrészt az utánpótlás program megvalósítását szorgalmazta, másrészt olyan egészségügyi életpálya modell kialakítását javasolta, amely a társadalmi hasznossággal arányos versenyképes bérezést, a magas színvonalú munkavégzéshez szükséges feltételeket és képzéseket jelent.