Városlista
2021. október 18, hétfő - Lukács

Hírek

2021. Július 01. 15:42, csütörtök | Helyi

Díjak, előléptetések a Semmelweis napon

Díjak, előléptetések a Semmelweis napon

Idén hárman vehették át a "Cegléd Város Egészségügyéért" elismerést. Dér Ilona ápolási igazgató, Dr. Tatár Domokos Központi Aneszteziológiai és intenzív osztály osztályvezető főorvosa és Csáki Ilona Mária fogászati asszisztens részesült a díjban, amelyet a Semmelweis napi ünnepségen adtak át tegnap délután. De most köszöntötték Dr. Surányi Lajos infektológus, gyermekgyógyász főorvost is, aki néhány napja vehette át a Köszönet a hősöknek díjat.

Földi László országgyűlési képviselő köszöntője:

Tisztelt doktornők, doktor urak!
Tisztelt ápolónők, ápolók!
Tisztelt hölgyeim és uraim!

1818-ban július elsején született Semmelweis Ignác orvos, akit az anyák megmentőjeként, a gyermekágyi láz leküzdőjeként, a kísérleti kóroktan megalapítójaként tart számon a történetírás és a nemzet tisztelgő emlékezete.

Példátlanul küzdelmes élete volt. Elképesztő hevességű szélmalomharcot vívott a megállapításai elfogadtatásáért.

Az orvostársadalom kirekesztette és tönkretette őt. Halálának pontos körülményeit ugyan homály fedi, de nem kizárt, hogy alapos ok nélkül zárták elmegyógyintézetbe, ahol talán agyonverték.

Mindössze 47 éves volt. Szörnyű sors egy embernek, akinek felfedezése azóta milliók és milliók életét mentette meg, és akinek eredményeit ma már senki sem kérdőjelezi meg, sőt: az orvoslás legalapvetőbb feltételei közé sorolja.

Az ő emlékére tartjuk 1992 óta ezen a napon a magyar egészségügy napját, amely 2011 óta munkaszüneti nap is.

Tisztelt hölgyeim és uraim, Semmelweis Ignác életútja is bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgálat sohasem volt könnyű kenyérkereset.

Különböző korokban más és más kihívások elé állította a gyógyítókat, de mindig nagyon nehéz munka volt, és ma is az.

A tudomány előretörése, az egészségügyi ismeretek széles körű elterjedése, az orvoslás technológiai parkjának szédítő sebességű fejlődése ugyan ma már minden korábbinál eredményesebb feladatvégzést tesz lehetővé, de a gyógyítás testi és lelki terhei nem lettek kisebbek.

Ha valaki, akkor önök ezt tudják, és ha valamikor, hát most tudják.

Az új koronavírus az elmúlt másfél évben olyan rettenetes próbatétel elé állította az egész világot és benne Magyarországot, amelyhez foghatóra száz éve, a spanyolnátha-járvány óta nem volt példa.

Ez a pandémia hosszú időre megbénította az életünket, és elvette sok embertársunk életét.

Rájuk, az áldozatokra gondolunk most, és a szeretteiknek mély együttérzésünket fejezzük ki.

Önök jól tudják azt is, hogy felesleges ember még nem született, és minden emberi élet veszteség.

Gárdonyi Géza fogalmazta meg ezt szépen, ezekkel a szavakkal:

"Minden embernek meg kellene írnia a maga életét. Mert nincs érdektelen élet, és nincs haszontalan életleírás. Minden életnek megvannak a maga nagy tanulságai, mint ahogy a leghitványabb gabonakévéből is pereg egy halom szem. Az már aztán mindegy, hogy hogyan van megoldva a kéve, gép pörgeti-e ki a szemet vagy csép, vagy hogy ló tapossa ki, a fő az, hogy: van."

Én tudom, hogy önök mindent megtettek minden életért. Kétségem sincs afelől, hogy a legrosszabb hetekben is a tudásuk és az emberségük legjavát nyújtották, hogy mindenkit megmentsenek, akit csak lehet.

Nehéz szavakkal leírni, hogy mennyire hálásak vagyunk azért a rendkívüli teljesítményért, amit a járvány ideje alatt nyújtottak.

Gyógyítottak, ápoltak és oltottak, a saját idejükkel, életükkel szinte mit sem törődve. Az önök kitartása, kockázatvállalása, példamutatása és küzdeni vágyása egy egész nemzetnek adott erőt.

Történelmi tettet hajtottak végre, amelyhez gratulálok, és amelyet köszönök önöknek.

Főleg azért, hogy farkasszemet néztek a halállal, de közben emberek maradtak, és meglátták az embert a maszkok mögött is.

Hipokratész egyik legszebb intését követték, ami így szól:

"Fontosabb tudni azt, milyen embernek van valamilyen betegsége, mint azt, hogy milyen betegsége van valakinek."

Tisztelt gyógyítóink!

Tudom, hogy nagyon elfáradtak. Testileg is, lelkileg is.

Tudom, hogy a megemelt bérek, a plusz szabadnapok nem elegendőek arra, hogy most önfeledten ünnepeljenek, hiszen nagyon sok tragédiát láttak, amelyek sötétjét még a nyári nap verőfénye sem tudja egyhamar szétoszlatni.

Én azt kívánom, hogy hallják meg a nemzet hálás köszönetnyilvánítását, és érezzék át, hogy olyan tetteket vittek véghez, amelyekkel nemzedékekre beírták magukat a magyar egészségügy történelmébe.

Kívánom önöknek, hogy most békeidő jöjjön, amelyben jut idejük a pihenésre, a feltöltődésre, önmagukra és a családjukra is.

Büszke vagyok arra, hogy ilyen orvosainak és ápolóink vannak. Megtiszteltetés, hogy itt lehetek önökkel, és átadhatom önöknek minden magyar köszönetét.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

Dr. Csáky András polgármester beszéde:

Tisztelt Emlékezők!

Kissé meghatódva állok itt Önök előtt, előttetek, hisz néhány hét múlva lesz 40 éve, hogy átléptem e ház kapuját. Abban reménykedtem, hogy még elnyerhetem a meghirdetett gyermekgyógyászati állást, de bő két óra elteltével, mint a kórbonctani osztály orvosa távoztam. Később igazolódott az akkori mondás, a pathológus nem lesz, hanem marad. Most már biztos vagyok benne, a Teremtő akarta így. Életemnek nagyobb része kötődik a kórházhoz, melyre mindig hálás szívvel gondolok. Azt is megvallom, hogy a Semmelweis napi ünnepségekre mindig a kíváncsiság hajtott ki. Kíváncsi voltam, az aktuális főokosok hogyan mondják el nekünk egészségügyieknek, hogy milyen jó dolgunk van, mennyit tettek értünk és mi minden jó várható még. És tessék ,most itt állok, de nálam okosabbak vannak körülöttem.

Kedves Barátaim!

Engedjék meg, hogy csatlakozva képviselő úrhoz, köszönetemet fejezzem ki én is minden egészségügyi és egészségügyben dolgozónak. Mindazok, akik személyesen nem élték meg vagy közvetlen közelről nem látták ezt a pusztító járványt, nem nagyon tudják, hogy miről volt, miről van szó. Nekem mindkettőben részem volt. Ezen ismeretek birtokában állítom, hogy a ceglédi kórház minden dolgozója a rendelkezésre álló lehetőségeket maximálisan kihasználva mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozata legyen a pandémiának, Habár a döntéshozók nem adtak közre intézményekre bontott statisztikákat, jól tudom, hogy intézményünk a lélegeztetőgépre szorult betegek túlélését illetően az élen járt. Ezért köszönet és hála Önöknek. Mint ahogy köszönet a több mint ötvenezer beoltott honfitársunkért, akik városunkban kapták meg a vakcinát.

Kedves Kollégák! Kedves Barátaim!

A történelem mintha ismételné önmagát. Az 1840-es évek második felében a szülészeti osztályokon Semmelweisnek köszönhetően a kézfertőtlenítés volt az egyik legfontosabb újdonság. Először a bécsi klinikán majd Budapesten a Rókus Kórházban. Most is, ha intézményeinkben végig megyünk mindenhol kézfertőtlenítővel találkozunk A járvány elleni védekezés legfontosabb eszköze a folyamatos dezincifiálás volt és maradt azóta is.

Semmelweisről már sok mindent elmeséltek. Akkor amikor egy-egy történelmi személyiségre visszatekintünk, mindig a mából ítéljük meg munkásságát. Sok nagy magyarhoz, Petőfi Sándorhoz, Munkácsy Mihályhoz, Erkel Ferenchez hasonlóan Semmelweis Ignác sem tősgyökeres magyarként született, igazolva Illyés Gyula örök érvényű megállapítását: "Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga". Semmelweis ősei Burgerlandból vándoroltak Pest-Budára, ahol apja Josef Semmelweis sikeres és igen jómódú kereskedőnek bizonyult. 32 évesen vette feleségül a 20 éves Theresia Müllert. Semmelweis Ignác 1818. július elsején, - 203 esztendeje - a szülők ötödik gyermekeként Budán, a Habsburg monarchia német anyanyelvű magyar állampolgáraként látta meg a napvilágot. A szülők bár otthon németül beszéltek, gyermekeiket mégis magyar szellemiségben nevelték. Ő maga is mindig büszkén említette magyar származását és magát állhatatosan magyarnak vallotta. Középiskolája anyakönyvében is úgy az ő, mint kilenc testvérének nemzetisége mindig magyarként van bejegyezve.

És most, próbáljuk meg saját korában értékelni valakinek a tevékenységét. Képzeljük magunkat az 1800-as évek második felének Magyarországára, Európájára. Egyértelműen patriarchális társadalom jellemezte az akkori családi viszonyokat. Semmelweis Ignácot édesapja hadbírónak szánta, ezért a bécsi egyetem jogi fakultására kellett beiratkoznia. Ő azonban hivatástudatból?, önfejűségből? egy év múlva átiratkozott az orvosi karra. Feltehetően apai utasításra a II. és a III. évfolyamot a pesti egyetemen végzi, majd visszatér Bécsbe és 1844-ben ott fejezi be orvosi tanulmányait. Belgyógyász szeretett volna lenni, de nem volt ilyen állás a bécsi egyetemen. Még ez évben szülészmesteri, majd egy év elteltével sebészorvosi diplomát szerez. Klein professzor szülészeti klinikáján kezdetben külsős tagként - fizetség nélkül - dolgozott, majd tanársegédi kinevezést kapott. Kora reggel vizitelt, előkészítette a professzori "nagyvizitet", reggel a boncteremben, délután a betegágynál oktatta a hallgatókat. Akkori szokás szerint, minden klinika maga boncolta elhalt betegeit. Semmelweis Rokitansky külön engedélyével végezhette a vizsgálatokat. Így emlékszik erre vissza: "…úgyszólván naponta megvizsgáltam nőgyógyászati kiképzésem céljából az összes női hullákat, hogy vizsgálataim tapasztalatait a boncolások leleteivel ellenőrizzem, Rokitansky tanár iránt e helyt ismételten kifejezem hálámat". A boncteremben megszerzett fölényes tudás nélkül Semmelweis valószínűleg soha nem jön rá a gyermekágyi láz okára.

Kedves Kollégák! Hölgyeim és Uraim!

A gyermekágyi láz egyidős az emberiséggel. Bár az ókorban és a középkorban szórványosan fordult elő, Hippokratész, Galenus és Avicenna sok jellemzőjét leírta. Maga a betegség elnevezése 1662-ben Thomas Willistől származik. Semmelweis felfedezéséig a kialakulását legalább harminc különböző okra vezették vissza. A kontinens orvosai nem tudtak mit kezdeni a "genius epidemicus"-sal (járvány szelleme). Nem ismerték fel, hogy a betegség kontaktussal terjed leginkább, továbbá azt sem, hogy nem fertőző betegség.

A bécsi szülészeti klinika abban az időben a világ egyik legnagyobb forgalmú intézete volt. Az elhunyt nők boncolását, s a medikusok boncteremi gyakorlatát 1822-ben főnöke, Johann Klein vezette be. A gyermekágyi halálozás már az első évben 7,4 % volt. A klinikát 1840-ben két önálló intézetté alakították. Az 1. klinika oktatta a boncoláson részt vevő orvostanhallgatókat, a 2. klinika a bábákat, akik nem vettek részt boncteremi gyakorlaton. Ettől kezdve a két klinika gyermekágyi halálozási arányai között jelentős különbség alakult ki, mely állandósult. Semmelweis vezette a klinikai statisztikát és több tucat táblázat elemzése után arra a következtetésre jutott, ha megtalálja a különbség okát, rájön a kór okára is. A két klinika minden viszonyát egy kivételével azonosnak találta. A bábaképző hallgatói nem boncoltak. Megfigyelte azt is, hogy az elhunyt édesanyák és újszülöttek boncleletei rendkívül hasonló elváltozásokat mutattak: a vérmérgezés jeleit. Mivel nem csak gyerekágyasok hullái mutatták pyaemia elváltozásait helyesen következtettet arra, hogy a gyermekágyi láz nem a gyerekágyasok sajátos és kizárólagos betegsége.

Felettese Klein professzor nem szerette a "vad" magyart és eltávolította a klinikáról. Barátjával Markusovszkyval egy időre elhagyta a császári fővárost. Visszatérve Bécsbe az a tragikus hír várta, hogy barátja Kolletschka, a törvényszéki orvostan professzorának keze boncolás közben megsérült, a seb elfertőződött és a professzor meghalt. Boncolási jegyzőkönyvét olvasva jött rá, hogy a gyermekágyi lázban elhunytak és a professzor bonclelete teljesen megegyezik. "Megrázkódtatva egész valómban, és izgatott kedélyem szokatlan hevével gondolkodtam, mindőn hirtelen lelkem előtt állt meg egy gondolat, s egyszerre világos lőn előttem, hogy a gyermekágyi láz és Kolletschka tanár betegsége ugyanaz."

Ezt követően Semmelweis számára nyilvánvaló, hogy a betegséget közvetítő kézről el kell távolítani a vérmérgezést előidéző anyagokat. Több oldat megvizsgálását követően akkor a klórmeszes víz minősült a leghatékonyabbnak. 1847 májusától a szülő nők vizsgálatát megelőzően a medikusokat körömkefével végzett klóros kézmosásra kötelezte. Ezzel megszületett a szülészeti antiszepszis. A halálozási arány az 1. számú klinikán az áprilisi közel 30 %-ról 1847 végére 0,17 %-ra csökkent.

Tisztelt Emlékezők!

Semmelweis esetében a klinikai és kórbonctani felkészültség, a kivételes megfigyelőképesség és a rendkívüli logika, mely a világraszóló felismeréshez vezettek.

Küzdelme, felfedezése elismertetéséért életében nem járt eredménnyel, pedig nem sokkal később elküldte tanulmányát minden nevesebb szülészprofesszornak, számos orvostudósnak és tudományos társaságnak. Azonban Európa szülészei egyégfrontba tömörülve elhallgatták, lebecsülték, félremagyarázták, elutasították tanait. Később az élet igazolta zsenialitását.

Pasteur bő évtizeddel Semmelweis felfedezése után az erjedés tanulmányozása során megalkotta a fertőzések mikrobiológiai eredetének elvét, azaz azt, hogy a levegőből a folyadékba jutó mikroorganizmusok hozzák létre a megbetegedést, amelyet hőkezeléssel vagy kémiai anyagokkal meg lehet előzni. Harminc évvel Semmelweis felfedezése után kitenyéztette a gyermekágyi lázban szenvedő anyák szülőcsatornájából - az elrendeződésük alapján - streptococcusnak nevezett baktériumot. Megtalálta tehát a "bomló anyagot" De ekkor Semmelweis már szűk másfél évtizede halott. Halála külön tanulmányt érdemel, mint ahogy az is jellemző, hogy többszöri exumálás után foglalhatta el végső nyughelyét a szülői ház udvarában, mely jelenleg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad helyet.

Munkásságát sikerült a halála óta eltelt több mint másfél évszázadban a maga helyére tenni. Az orvostudomány egyik legfontosabb felfedezését tette, amely emberek életének millióit mentette és menti meg. Páratlan tudós és nagy ember volt. Felfedezése elismeréseképpen az "anyák megmentője" és az "emberiség jótevője" örökös jelzőket érdemelte ki. Szobra nem ok nélkül áll az International College of Surgerons chicagoi palotájában, a világ tíz legnagyobb orvosa között, Pasteur és Lister társaságában. Büszkék lehetünk rá, hogy honfitársunknak tekinthetjük, de ez egyben kötelezettséget is ró ránk, gyógyító tevékenységünket szellemiségének megfelelően kell, hogy folytassuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

MÉLTATÁSOK

Dér Ilona

1986 -ban segédápolóként kezdett a Toldy Ferenc Kórház Baleseti-Sebészeti osztályán. Itt sajátította el a fekvőbeteg ellátás alapjait. Továbbtanulás céljából 1988-ban segédasszisztensként a Központi Röntgen osztály asszisztense lett, majd sikeres képi diagnosztikai szak elvégzése után a mai napig a Röntgen osztály vezető asszisztense.

Folyamatosan képezte és képzi magát a mai napig. 2013-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskola Szociális Munkás szakán végzett. 2017-ben a Tomori Pál Főiskola Gazdálkodási és menedzsment szakán Közgazdász Gazdálkodási és menedzsment alapszak szakképzettséget szerzett. 2019-től jelenleg is a Nyugat-Magyarországi Egyetem egészségügyi menedzser posztgraduális képzés hallgatója.

Dér Ilona 2018. január 1-től a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet megbízott, majd 2019-től kinevezett ápolási igazgatója.

Ápolási Igazgatója kinevezése előtt is már több feladatban, projektben bizonyított.

2008-ban a Kórház Minőségirányításának Alapító Tagja, ezt a munkát azóta is kiemelkedően, nagy hozzáértéssel végzi.

Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy Cegléden a Mammográfiás szűrések (emlőszűrések) elinduljanak. Folyamatosan koordinálja és népszerűsíti ezen szűréseket a lakosság felé, fontos számára a lakosság egészségének megőrzése. Tudományos munkájáért 2014-ben és 2017-ben kapott elismerést. Tudományos munkáit az ország több Kongresszusán és Cegléd város lakossága előtt nagy sikerrel mutatta be.

Cegléden 2019-ben az Önkormányzattal közösen a "Séta a mellrák ellen" című rendezvényt szervezte, bonyolította le, azzal a céllal, hogy ezzel hagyományt teremtsen.

Ápolási Igazgatói kinevezése első évében létrehozta a Kórházi Szakértői Teamet, ahol kidolgozták a kórházra vonatkozó szakmai protokollokat.

A ceglédi Egészségfejlesztési Iroda 2018. október 01. napjától működik a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézetbe. Az EFI Iroda népegészségügyi szűréseket, valamint egészségmegőrző programokat, életmódbeli programot kínál a lakosság felé. Az Iroda létrehozásában, megteremtésében a programok megszervezésében nagy szerepet vállal. Napi szinten koordinálja, nyomon követi az Iroda működését.

Ápolási Igazgatói feladatai között kiemelkedően fontosnak tartja az oktatást, a jövő ápolói, a következő nemzedék képzését. Az országban elsők között szervezte meg a Kórházi nyílt napot "Belépés a Tiltott Zónába" címmel, melyre a vártnál több tanuló érkezett a környező településekről és távolabbról is. Ezzel párhuzamosan általános iskolákba megszervezte a pályaorientációs napok létrejöttét, hogy a végzős tanulók jobban megismerjék az egészségügyi pálya adta lehetőségeket.

2021 év első napjaiban a védőoltások beadásának megszervezése volt a feladata, amely jelenleg is több oltóponton zajlik. Vezetése alatt eddig több, mint 50 ezer oltásra került sor Kórházunkban. Az oltópontok kialakítása, megszervezése, a szakdolgozók átcsoportosítása, az oltandók értesítése, behívása, a szociális intézményekbe való eljutás, mind a feladatai közé tartozik.

Nagyfokú empátiás készséggel közeledik munkatársai, betegek felé. Magas szintű szakmai felkészültsége mellett gyorsan és hatékonyan tud kapcsolatot teremteni. Munkabírása, terhelése kimagasló. Munkatársaival, kollégáival kiváló kapcsolatot ápol, tapasztalatát, tudását önzetlenül osztja meg. Mindig optimistán és segítőkészen áll a probléma elé. Megoldó képességére a gyorsaság és hatékonyság jellemző. Nagy figyelmet fordít nemcsak a szakdolgozókkal való együttműködésre, hanem arra is, hogy valamennyi kórházi dolgozóval megtalálja a közös hangot. A munkavégzés során hallgat kollegái véleményére, tapasztalataira.

Városunkban végzett kimagasló szakmai, és a COVID-19 okozta járványügyi veszélyhelyzetben végzett áldozatos munkája elismeréseként Dér Ilona Asszonyt Cegléd Város Önkormányzata 2021-ben a "Cegléd Város Egészségügyéért" szakmai elismerésben részesíti.

Dr. Tatár Domokos

1992-ben szerezte meg orvos-doktori oklevelét, Marosvásárhelyen és már abban az évben orvos gyakornokként kezdett el dolgozni a ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet I. Belgyógyászati osztályán.

2000 nyarától a kórház Intenzív osztályán folytatja hivatását, majd 2003-ban anaesthesiológia - intenzív terápia szakorvos végzettséget szerez. Ekkor igazgatói dicséretben részesül, kiváló munkájáért.

Mintegy 22 éve kezeli a ceglédi kórház Intenzív-terápiás Osztályán fekvő betegeket. 2007-től, kórházi feladatai mellett, az FMC Ceglédi Dialízis Állomáson is vállal részmunkaidős állást. Ez idő alatt további tanulmányokat folytat.

2009-ben alorvosi előléptetésben részesült, 2010-től pedig megkapta a lehetőséget az Intenzív Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására, amit azóta is töretlenül és kimagasló színvonalon végez. 2017-ben ismét igazgatói kitűntetésben részesült.

Munkájában mindenkor a szakma szabályainak pontos betartása vezérli. Dr. Tatár Domokos rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek birtokában - magas szintű szakmai felkészültsége mellett - hatékonyan tud kapcsolatot teremteni betegeivel, ezzel is segítve mielőbbi gyógyulásukat. Nagyfokú empátiával, humánusan, ugyanakkor reális tartalommal nyújt tájékoztatást a súlyos állapotú betegek hozzátartozóinak. Munkabírása, a gyógyító munkába vetett hite ennyi év után is rendíthetetlen.

Kollégáival kiváló kapcsolatot ápol, tapasztalatát, tudását önzetlenül osztja meg az osztály orvosaival. Kiemelt figyelmet fordít a szakdolgozókkal való együttműködésre, a közös munkavégzés során kikéri véleményüket, támaszkodik tapasztalatukra.

A 2020. március 16-án megalakult Kórházi Operatív Törzs feladatellátását javaslataival és meglátásaival segítette, az új típusú koronavírus pandémia során kórházba került betegek magas színvonalú ellátása érdekében.

2020. október 23-ától a Kórház kijelölést kapott a COVID betegek ellátására, ezen belül az intenzív therápia és lélegeztetés biztosítására. Tatár főorvos úr megszervezte a COVID intenzív ellátást, konziliáriusként pedig aktívan segítette a COVID I és COVID II-es Osztály munkáját.

Dr. Tatár Domokos főorvos - orvosi esküjéhez hűen - a szakma iránti alázattal és elkötelezettséggel gyakorolja hivatását.

Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként Dr. Tatár Domokos Urat Cegléd Város Önkormányzata 2021-ben a "Cegléd Város Egészségügyéért" szakmai elismerésben részesíti.

Csáki Ilona Mária

1985 óta dolgozik az egészségügyben. Egyedülálló két gyermekes anyaként, munka mellett szerezte meg az általános asszisztensi szakképesítést. 2001 -ben megszerezte a fogászati asszisztensi képesítést.

1996 -tól 4 éven át dolgozott Cegléden a CED-DENT fogászati rendelőben. Nagy váltásként, az egyik legnehezebbnek tartott egészségügyi szakmát tanulta meg a ceglédi kórház intenzív osztályán, az intenzív osztályos ápolást, ahol csaknem 3 évig dolgozott. Volt munkatársai ma is visszavárják.

Majd 2 év jászkarajenői kitérő után a kórház szájsebészeti rendelésének asszisztense lett. Ezután visszatért az általános fogászathoz, a Népkör utcai fogászati alapellátók munkaközösségéhez. Immár nyugdíj mellett, kifogyhatatlan energiával segíti dr. Székely Tünde fogszakorvos munkáját. Nagy empátiával, magasszínvonalú szakmai tudással, szeretetteljes hozzáállással segít fiatal kolleganőink képzésében, beilleszkedésében.

Született segítő! Mély együttérzéssel fordul a páciensek felé. Türelme, kedvessége végtelen. Mosolya, tapintatossága megnyugtató számukra. Kollegák felé segítőkészsége, nagyvonalúsága bámulatos.

Közvetlen munkatársa számára szakmai korrektsége, embersége, lojalitása, jósága, tisztessége 30 éve minden napra csoda. Aki betegként, kollegaként, munkatársként találkozik vele, igazán szerencsés. Ahol megjelenik, ott kisüt a nap!

Városunkban végzett több évtizedes fogászati asszisztensi munkája elismeréseként Csáki Ilona Mária Asszonyt Cegléd Város Önkormányzata 2021-ben a "Cegléd Város Egészségügyéért" szakmai elismerésben részesíti.

Forrás: cegled.hu
Fotók: Kisfaludi István

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2021. Október 15. 16:57, péntek | Helyi

Újra járható a felüljáró

2021. Október 15. 16:47, péntek | Helyi

Záró ünnepséggel ért véget a dobos kiállítás

2021. Október 14. 17:51, csütörtök | Helyi

Párbeszéd a környezetvédelemről

2021. Október 14. 17:28, csütörtök | Helyi

"Az én betlehemi jászolom" - Pályázati felhívás