November 30-a, az Andrások napja, jeles nap minden régi és új kalendárium szerint. András személyében az első században élt Szent András apostolt, a keleti egyház védőszentjét tisztelték a régi öregek, aki a hagyomány szerint egy átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált (innen ered az andráskereszt elnevezés).

Mint a legtöbb jeles naphoz, Szent András napjához is számos legenda, babona, hagyomány kapcsolódik. Ezeket az évszázados hagyományokon alapuló szokásokat őseink a keresztény hitvilágba szőve őrizték meg és adták tovább. A naphoz fűződő szokások egy része a párválasztásról, egy része pedig az időjárás előrejelzésről szól.

Férfifogó babonák:

A főleg falvakban élő hajadon lányok többsége ezen a napon akart tudomást szerezni róla, ki lesz a jövendő házastársuk, és ezért a fontos információért bizony sok mindenre képesek voltak.

• András-napon a lányok csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, hogy tisztán álmodják meg jövendőbeli férjük nevét.
• Ugyanezt a célt szolgálta, ha a kíváncsi lányok éjszakára párnájuk alá egy férfi ruhaneműt tettek.
• Azok sem maradtak ki a jóslatokból, akiknek már volt választottjuk, ők általában a párjuktól elcsent ruhadarabot tették párnájuk alá, és így a fiút állítólag egész életre maga mellett tudhatja.

• Másik módszer az ereszrázással való jóslás volt. András napkor a lányok megrázták a zsúpfedeles házak ereszét és a kötényükbe hulló magból jósoltak. Ha a köténybe búzamag hullott, azt jelentette, hogy jómódú legény veszi feleségül, ha rozsmag, akkor szegény legény lesz a férje, ha pedig pondró hullott le, akkor a következő évben gyermekáldásra számíthatott a lány.
• Szintén „hatásos” jóslásnak számított a gombócfőzés. Mindegyik kis csomagban egy-egy férfinevet rejtettek, majd forró vízben felfőzték. Amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve.

Számos időjárás jósló szokás is kapcsolódik András napjához.

• A néphit szerint, ha András napján esik az eső vagy a hó, ezt követően 40 napig esik.
• Ilyenkor sok helyen készítettek hagyma kalendáriumot: szétszedett fej vöröshagyma rétegeire csipet sót szórtak. 12 réteget elneveztek a 12 hónap nevével, majd újév napján a hagyma rétegek állapotából megjósolták a következő év időjárását.

András napkor kezdődtek a disznóvágások, ezért disznóölőnek is nevezték.

András napja után aztán megkezdődött az adventi böjt időszaka, mely egészen karácsonyig tartott. Akkortól már tilos volt a mulatozás, erre utal az egyik mondás: „András zárja a hegedűt”. Ezen a napon még szabad volt táncolni, mulatozni, éppen ezért a falvakban disznótort tartottak. Állítólag az ezen a napon levágott disznó húsa volt a legzamatosabb.

FirKata