Városlista
2020. február 17, hétfő - Donát

Hírek

2019. Szeptember 06. 16:05, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A várandósság alatti stressz növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát

A várandósság alatti stressz növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát

A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát - derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.

A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havona arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt - számolt be róla a BBC hírportálja.

A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek.

Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.

A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre.

Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve.

Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.

A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól.

Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák.

A neveltetés, agyi problémák és a genetikai örökség is szerepet játszhat a kialakulásában, mint minden mentális kór esetében is.

Nem ismert, hogy növeli a várandósság alatti stressz a személyiségzavar kockázatát - lehet, hogy az agyban végbemenő változások, öröklés vagy a gyerekkorban ható más tényezők állnak a háttérben.

A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket - többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a várandósság alatti stressz.

Korábbi kutatások kimutatták a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája összefüggését a terhesség alatti stresszel.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Február 14. 17:05, péntek | Életmód

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva.

2020. Február 14. 15:06, péntek | Életmód

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van

A dohányfüstben hatvanféle mutagén anyag van, amely sejtmutációt, DNS-károsodást okoz - közölte a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának munkatársa pénteken az M1-en.

2020. Február 14. 10:31, péntek | Életmód

Eddig ismeretlen emberelőd génjeit hordozhatja négy nyugat-afrikai népcsoport

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint.

2020. Február 13. 14:06, csütörtök | Életmód

Jóval több élelmiszert dobnak ki a világon, mint korábban gondolták

A korábbi kutatások mind alábecsülték a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint a világon minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt élelmiszer jut.