Az egyik napsütéses délután kellemes társaság kíséretében kiültem a kertbe pihenni. Megszabadulva a hétköznapok súlyától, egészen egyszerűen csak élveztem, hogy VÉGRE süt a nap. Ahogy a nap melengette arcomat, úgy éreztem sugarai egészen a lelkemig hatolnak.  A jól eső napsütéstől feltöltődve az esti híradó tájékoztatott ártatlan napfürdőzésem káros hatásairól.
Időnk nagy részét a környezettől elzárva töltjük. Bent vagyunk a lakásban, a munkahelyen, a kettő között pedig az autóban.  Az, hogy ezek után az ember már egy kis napsütésnek sem örülhet felhőtlenül, ez már nálam is „kiverte a biztosítékot”. Elhatároztam, hogy a gyanús napsugarak nyomába eredve kiderítem az igazságot.

Tavasz közeledtével a bőrgyógyászok nem győznek figyelmeztetni arra, hogy vigyázzunk a napozással, az ózonlyuk miatt még a télvégi napkúra is veszélyeket rejt magában. Ugyanekkor más orvosok a napozás fontosságát hangsúlyozzák, hiszen egyes betegségekre a napkúra kifejezetten előnyös hatású, s különben is, napfény nélkül nem élhetünk. Az embernek mérlegelnie kell, kerülje-e a napot, vagy mint afféle nélkülözhetetlen táplálékot, mértéktelenül magába szívja.

Ellene:
A nap, miközben bevilágítja és felmelegíti nappalainkat, ibolyántúli sugarakat (UV) bocsát ki. Az ibolyántúli sugárzás két fajtája közül a hosszabb hullámhosszú UV-A sugarak a bőr korai öregedését okozzák, míg az elvékonyodott ózonlyuk miatt megerősödött rövidebb hullámhosszú UV-B-sugárzás nagymértékben megnöveli a bőrrák és a szürke hályog előfordulását. A napozás veszélyeinek leginkább a vöröses-szőkés, világos bőrű gyerekek és felnőttek vannak kitéve. Közülük is a legveszélyeztetettebb az, aki mindig leég, de sohasem barnul.

Mellette:
Az ultraibolya tartomány biztosítja, hogy bőrünkben D-vitamin keletkezhessen. Napozás hiányában, illetve ha gyógyszeresen nem pótoljuk a D-vitamint, csontozatunk elgyengül. Gyermekeknél a vitaminhiány hatására csökken a csontok szervetlenanyag-tartalma, ami deformálódáshoz vezet. Elűzi a rosszkedvet, feltölt energiával, az öngyógyító folyamatokat is erősíti, energetizál, vitalizál.

A megoldás:

1. Szedjünk béta-karotint, illetve együnk rendszeresen sárgarépát. A kúrát egészítsük ki más antioxidánsok, pl. cink, szelén és E-, C-vitamin fogyasztásával.
2. Bőrünket fokozatosan szoktassuk a naphoz, a kezdeti árnyékolt napozást rövid időre váltsuk fel élesebb napfürdővel, majd ismét menjünk napvédett helyre.
3. Soha ne napozzunk délelőtt tizenegy és délután tizennégy óra között. Legjobb, ha reggel nyolc és kilenc óra között fekszünk ki a napra, majd naplemente előtt egy-két órával megismételjük ezt.
4. Használjunk UV-A sugarak semlegesítésére alkalmas napozókrémet.

Veszélyes világban élünk. Sok mindenről lemondunk biztonságunk érdekében, de vajon megéri?
A túlzott óvatosság korlátok közé szorítja az embert. Olyan egészségesen élünk már, hogy közben elfelejtünk valóban ÉLNI. A túl sok megvonás boldogtalanná teszi az embert. Kövezzenek meg, ha kell, de én még éjfélkor is eszek, ha éppen megéhezem. Sőt, sokszor késő este eszek a legjobb ízűen, és olyan jól esik, hogy nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az nem egészséges. Bűntudattal lefeküdni, na az az egészségtelen!

Én azt mondom, érdemes kihasználni ezeket a csodálatos tavaszi napokat. Mindezek tudatában sem fogok árnyékba húzódni, ha süt a nap és nem fogom ész nélkül kenni magam mindenféle krémekkel, mindössze betartok néhány egyszerű és ésszerű szabályt.

Kellemes napozást!

FirKata