Az átlagbérek kétszámjegyű növekedését segítette az is, hogy korábbi közfoglalkoztatottak nagy számban kerültek át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért értek el - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott bérstatisztikai jelentését.

Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában megállapította, hogy a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum-emelések hatására emelkedtek márciusban a bruttó bérek.

A szakértő 10 százalékot meghaladó bérnövekedést vár ebben az évben, a reálbér növekedés várakozása szerint 6,6 százalék lehet, és a kockázatok változatlanul felfelé mutatnak.

A 2013-tól 2019 végéig terjedő periódus alatt 52 százalékkal nőnek a reálbérek, ami példátlan gazdaságtörténeti ütemnek számít. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, a képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra, tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint elsősorban a továbbra is növekvő munkaerőhiány magyarázza az átlagbérek kétszámjegyű növekedését, amit segített az is, hogy több korábbi közfoglalkoztatott került át az elsődleges munkaerőpiacra, amivel magasabb bért ért el. A bérek emelkedését a versenyszféra húzta, míg az állami szférában bérrendezésekre van szükség.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is átlag felett nőnek a bérek a feldolgozóiparban, az építőiparban és az információ, kommunikáció területén. Ezzel szemben az állami szférában 2015 óta nem volt példa ilyen alacsony keresetemelkedésre elsősorban amiatt, hogy a rendvédelmi szerveknél lezárult a bérrendezési folyamat.

Az ING Bank szakértői arra számítanak, hogy továbbra is 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme főként a munkaerőhiány miatt.