Dózsa Györgyre és az 1514-es parasztháborúra emlékeztek tegnap délután a Kossuth Múzeum és a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium november 25-ei közös rendezvényén.

A megjelenteket Hegedűs Ágota, a város alpolgármestere köszöntötte az évforduló alkalmából, aki arról is tájékoztatatta a hallgatóságot, hogy a Kossuth téren álló Dózsa-szoborra névtáblát helyezett el az önkormányzat. Somogyi József alkotása immár azonosítható a nem ceglédi látogatók számára is.

C. Tóth Norbert történész Dózsa György tetteit ismertette az előadásában. A fordulatos életrajz és a hiányos, olykor ellentmondásos források tükrében a keresztesek háborúja is új megvilágításba került. A ceglédi származású történész érdekes és ritkán hallható részleteket mondott ez az 1514. esztendő eseményeiről és szereplőiről.

Reznák Erzsébet múzeumigazgató a Dózsa-kultusz ceglédi történetéről beszélt. A „ceglédi beszédről”, az itteni Dózsa-emlékhelyekről, a parasztvezér nevét viselő intézményekről. Az előadásban szó esett a 20. század közepén életre kelő, Dózsához kötődő megemlékezésekről, a már megszűnt és a továbbélő hagyományokról, melyek régóta a ceglédi helytörténet jellegzetes elemei közé tartoznak.

A Cegléden álló szobor Dózsa György szobor 1972-es avatása óta névtelenül ácsorgott a Kossuth téren. Az évforduló kapcsán a szobor talapzata is új névtáblával gazdagodott, melyen a szobor főszereplőjének, valamint alkotójának neve is olvasható.

a Dózsa szobor felállítása előtt a Kossuth téren (1972. június 19.)

fotó: Kisfaludi István