A városról

Cegléd Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található.

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. Földrajzi helyzete és társadalomfejlődésének üteme is Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. Jó fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal) az ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A feketerészen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel. A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.