Régen húsvét hétfőn a fiúk hajnalban felkerekedtek, felkeresték a lányos házakat és hideg kútvízzel öntötték őket nyakon. Manapság a hagyomány finomodott, és a víz helyett kölni vagy parfüm kerül elő a zsebből. Hazánkban az 1800-as években már létezett parfümipar, és a világon az első alkoholtartalmú illatszer a Magyar Királyné Vize volt – mondta Zólyomi Zsolt, hazánk egyetlen parfümőre a Rádió Orienten.

Amióta világ a világ, az emberek illatosítják magukat és környezetüket. A parfüm szó a latin „per fumun” szóból ered, amely annyit tesz, füst által. Kezdetben az isteneknek bemutatott állatáldozatoknál az égetés során tömjént, mirhát olibánumot használtak. A világ legrégebbi alkoholos alapú - ma is újrakeverhető – parfümje a Magyar Királyné Vize, amely a legenda szerint, Erzsébet magyar királynénak készült. Az összetevők között megtaláljuk a rozmaringot, levendulát, vagy az egyéb citrusféléket - mondta Zólyomi Zsolt.

Az olasz parfümkészítés művészete a reneszánsz korban élte virágkorát, az illatos vizek szeretete Medici Katalinnak köszönhetően került át Franciaországokba. Grasse városában – ahol bőrcseréssel, kesztyűkészítéssel foglalkoztak – született meg az első illatos kesztyű.

A kölnit Johann Maria Farina alkotta meg, aki 1714-nek művét „Eau de Cologne”-nak nevezte el. Az illatszer 3-4 százalékban illatanyagot javarészt pedig vizes alkoholt tartalmaz. A pacsuli olaj a pogostemon növény kivonatának eredménye és a hippikorszak kedvelt illat alapanyaga. Ha keveset adagolunk belőle, akkor kellemes, karakteres illatot eredményez – emelte ki a parfümőr.

Zólyomi szerint a Lajosok korabeli bálok tobzódtak az illatokban. XV. Lajos udvarát például méltán nevezték parfüm udvarnak, hiszen a korabeli feljegyzések szerint minden napra új illatot rendelt. Az előkelőségek nem csak bőrüket, de a bútorokat, legyezőket, a teremben található gyertyákat is illatosították. Mindenkinek önálló fejlesztésű parfümje volt, amit hónapokkal az esemény előtt a kalapjával és a ruhájával együtt elkezdték tervezni. Az illatkavalkádot az akkori higiéniai okok is indokolták.

Az 1800-as évek végén hazánkban már létezett magyar parfümmárka, a legismertebb gyártó cég a Molnár és Moser volt, de érdemes megemlíteni Koszteliz Kálmán és Noseda Kálmán nevét is. Azonban a második világháború után, a KGST tagjaiként beszűkültek a lehetőségeink.

Az illatanyag kinyerése

A 15. században elindult az illóolajok kereskedelmi forgalmazása, köszönhetően a vízgőz lepárlási technika fejlődésének. Zólyomi szerint a vízgőz desztilláció során kinyert növényi illóolajok technikája már a 10. században ismert eljárás volt. Ennél ősibb technika a hidegen sajtolás, amelyet főként a citrusfélék héjában található illóolaj kinyeréséhez alkalmaztak. Bizonyos virágok esetében – jázmin, tubarózsa - a növényi részeket hideg disznózsírban oldják fel, az úgynevezett enfleurage eljárásnak megfelelően.

A parfümgyártók kezdetben kizárólag természetes alapanyagokkal (növényi részekkel és állati eredetű váladékokkal) dolgoztak, azonban ma már a szintézis vegyiparnak köszönhetően, a pézsma és ámbra kinyeréséhez nem kell az állatnak az életével fizetnie, hanem az említett váladékokat mesterséges molekulával is elő lehet vele állítani. A szuperkritikus szén-dioxid extrakció során a növények részeiből az illóolajokat különböző oldószerekkel oldjuk ki. Ennek segítségével olyan „kőzetizzadmányokat” nyerünk, amelyek egy-egy természeti képződmény, esetleg a láva illatát idézik – mondta Zólyomi. Napjainkban már az sem akadály, ha egy üvegcsébe szeretnénk zárni a nagymama süteményének, vagy a nagypapa zsebkendőjének illatát- tette hozzá.

A parfümipar legdrágább alapanyaga jelenleg az írisz kivonat. Egy kilogrammot körülbelül 100 ezer eurónak megfelelő összegért lehet megvásárolni.

Parfümtanácsadás egyedül a világon

Zólyomi Zsolt már tizenéves korában azt találgatta, milyen parfümök illenek leginkább barátai bőréhez. Budapesti üzletében a világ legjobb parfümházainak különleges illataival és parfümtanácsadással várja az érdeklődőket. A tanácsadás során kitöltünk egy kérdőívet, 30-50 parfümöt megszagolunk, majd ezekből megismerem az illető bőrét, illatpreferenciáit. A bőrre végül 4-6 parfümöt teszek fel – ismertette a metódust a szakember. Akik különleges, egyedi luxustermékek iránt vágynak nagyjából 3 millió forintért akár egyedi, saját készítésű parfümöt is vásárolhatnak.