A közösségi portálok komoly problémája, hogy a hazai adatvédelmi törvény csak a magyarországi adatkezelésre terjed ki, az amerikai gyökerű vállalatokra nem vonatkozik. Mindezek ellenére vannak látható jelei az amerikai gyakorlat európai normákhoz való közeledésének. A Rádió Orient műsorában Osztopáni Krisztián, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálója járta körbe a Facebook és a blogok használatának kockázatait.

A közösségi oldalakon a felhasználók személyes adataik megadásával profiloldalakat hozhatnak létre. A kapcsolattartás, valamint a képek megosztása azonban komoly kockázatokat rejt magában - hívta fel a figyelmet Osztopáni Krisztián. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálója kiemelte, hiába a felületek közötti különbségek, az adatvédelemnek minden területre egyaránt ki kell terjednie.

A magyar közösségi oldal, az iwiw bezárása kapcsán sok új közösségi kezdeményezés indult, amely a régi oldal felhasználóit kívánta bekebelezni. Sok esetben azonban az üzemeltető, az adatkezelő kiléte nem volt tisztázott – mutatott rá a problémákra a Rádió Orient vendége. Osztopáni elmondta, a felhasználókat tájékoztatni kell az adatok kezelésének körülményeiről, valamint a tárolt adatok fizikai elhelyezéséről. A hatóság vizsgálati eljárás keretében szólíthatja fel a szabályszegések beszüntetésére a szolgáltatókat, azonban csak magyarországi ügyekben van beleszólási lehetősége.

„Komoly probléma, hogy a magyar adatvédelmi törvény csak a magyarországi adatkezelésre terjed ki, az amerikai gyökerű vállalatokra nem vonatkozik” – a vizsgáló hozzátette, az európai adatvédelmi irányelvek tartalmaznak az unió területére vonatkozó alapvető standardokat. Ennek köszönhető az Európai Unió Bírósága által hozott ítélet a Google ellen. Az amerikai vállalat spanyol leányvállalata révén európai szolgáltatónak minősült – így alkalmazható volt rá az európai jogszabály. A döntés értelmében a szolgáltatónak el kellett távolítania a kifogásolt keresési találatokat. Ezt követően a Google űrlapot biztosít a hasonló bejelentéseknek. Osztopáni hozzátette, lassan, de mégis igazodik az amerikai szabályozás az európai irányelvekhez.

A közösségi oldalak egyik legnépszerűbbje, a Facebook plusz adatvédelmi mechanizmusokat vezetett be a gyermekek védelme érdekében: az alapbeállítások szigorúak, bizonyos életkor feletti idegen férfiak leveleit nem látják a gyerekek, továbbá GPS adatok megosztása sem lehetséges. „Az oldalra 13 éves kortól lehet regisztrálni, azonban a magyar törvényekben ehhez 16 éves korig szülői beleegyezés szükséges. A hatóság nem tudja rákényszeríteni a Facebookra az adatvédelmi szigorítást, azonban a szolgáltató érzi a nyomást, így a jövőben várható változás.”

A NAIH gyermekjogi projektje keretében, Kulcs a net világához címmel angolul és franciául is elérhető kiadványt tett közzé. A szakemberek megállapításait és a jó gyakorlatokat bemutató dokumentum általános képet ad a gyerekeknek a veszélyekről és az internet alapvető fogalmairól. Osztopáni hozzátette, a projekt keretében videoklipet forgattak, amelyben életszerű eseményeken keresztül mutatják be az internetezés kockázatait. A hatóság továbbá egy lengyel–szlovén–belga–magyar, uniós projekt keretében iskolai tananyagokat állít össze a biztonságos internetezésről.

A régi és az új Btk. egyaránt tartalmazza a személyes adatokkal való visszaélés bűncselekményét. Osztopáni Krisztián komoly visszatartó erőként utalt erre az intézményre. Hozzátette, a közösségi oldalra felkerült nem kívánatos fényképek eltávolítását a szolgáltatótól, vagy magától a feltöltőtől érdemes kérni.