Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul külföldi egyetemeken, főiskolákon. Van olyan végzős középiskolai osztály, ahol a diákok fele külföldön tanulna tovább - az ország legjobb gimnazistáira pedig fejvadászokat küldenek a csúcsegyetemek.

Egy friss felmérés szerint minden ötödik középiskolás gondolja úgy, hogy külföldön szeretne továbbtanulni: a szülők 85 százaléka támogatná, ha gyereke egy másik ország egyetemén, főiskoláján folytatná tanulmányait, sokan úgy nyilatkoztak, hogy erre pénzt is áldoznának.

Becslések szerint tízezernél is több magyar fiatal tanul jelenleg külföldi egyetemeken, pontos számot azonban szinte lehetetlen mondani - tudtuk meg a felmérést készítő Engame Akadémia sajtótájékoztatóján. A külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet szerint a legtöbb magyar diák Nagy-Britanniában, Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Hollandiában és Dániában tanul.

A külföldi egyetemeket leginkább azért szeretik a magyar diákok, mert az oktatás jellemzően inkább kiscsoportos, gyakorlat-és probléma-orientált, a tanultakat pedig sokkal egyszerűbben tudják átültetni a gyakorlatba - mondta el Könczey Kinga vezető mentor. A felvételi ugyanakkor meglehetősen különbözik a hazai gyakorlattól - például abban, hogy a legtöbb egyetemre motivációs levelet is kell küldeniük a jelentkezőknek.

Vannak olyan gimnáziumi osztályok Magyarországon, ahol a diákok fele külföldi egyetemen, főiskolán tervezi a továbbtanulást. A legjobb gimnáziumokat pedig rendszeresen figyelik a világ legjobb egyetemei, hasonlóan a fociklubok játékos-megfigyelőihez.

Aki kimagasló eredményeket ér el például matematikából (mondjuk jól szerepel az OKTV-n), az számíthat arra, hogy már gimnazistaként ösztöndíj-ajánlatot tehet neki valamelyik külföldi csúcsegyetem - akár a Harvard vagy a Cambridge.

Lévai Balázs, az akadémia igazgatója szerint látványosan sokan mennek Skóciába továbbtanulni: itt az EU-s diákoknak ingyenes az oktatás, és több, nemzetközileg is elismert egyetem várja a hallgatókat. Ugyanakkor ebből következik, hogy a túljelentkezés is egyre nagyobb a skót felsőoktatásban.

A tandíj ugyanis nagyon nem mindegy. Angliában például átlagosan 9 ezer font (3,6 millió forint) a tandíj évente, ezt egyébként nagyon sokan az ottani diákhitelből fizetik (ami más EU-tagállamokból érkező hallgatók számára is elérhető). A többi európai országban azonban jellemzően alacsonyabb a tandíj, vagy egyáltalán nincs.

A skandináv országok is egyre kedveltebbek, több diák érdeklődik Svédország, Dánia iránt - a nem olcsó megélhetés ellenére is.

Amerikában egyeteme válogatja, mennyit kell fizetni: a csúcsegyetemeken a tandíj és a megélhetés évi 60 ezer dollárnál (16 millió forint) is többe kerülhet. Ezeken az egyetemeken nehéz ösztöndíjat kapni, de például a legjobb sportolóknak, vagy a legkiemelkedőbb tanulóknak sikerülhet.

Könczey Kinga szerint Amkerikában is van olyan egyetemi szak, amelyik annyira kemény, hogy nem fér bele, hogy a diák a tanulás mellett munkát vállaljon, de a legtöbb országban diákmunkával legalább a megélhetés felét fedezni tudják a magyar tanulók. Az Egyesült Királyságban 8-15 fontos (3200-6000 forint) órabérrel végezhetnek diákmunkát, adómentesen. Összehasonlításként: a szigetországban hetente egy kollégiumi szoba 100 font (40 ezer forint) körüli összegbe kerül, az albérletet ennél kevesebből, fejenként 50-60 fontból (20-25 ezer forint) is ki lehet hozni (osztozva egy nagyobb lakás költségein).

A szakemberek a Pénzcentrum kérdésére elmondták: ma már nem csak a felső tízezer 'kiváltsága' a külföldi egyetem, a középosztály családjai is megtehetik, hogy külföldre küldjék gyerekeiket.