Cegléden augusztus 19-én, vasárnap este mintegy négyszázan gyűltek össze a város külterületének néhány utcájában, köztük a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai, szimpatizánsai. Miután feszültté vált a helyzet helyi romák és nem romák között, a környék romák lakta házait mintegy hetven-nyolcvan rendőr zárta el az összegyűltektől. Az esetből országos hír, az embereket megosztó történet kerekedett.

Az események kapcsán tucatnyi rendőr özönlötte el a várost, akik elsősorban a helyi autósokat, kerékpárosokat igazoltatták, ahelyett, hogy a probléma gyökerénél vertek volna sátrat.

Múlt hét pénteken újabb eset került napvilágra. Egy 70 éves szolgálatban lévő polgárőrt bántalmaztak Ugyerban.

A bántalmazott polgárőr pénteken délelőtt éppen a havi segélyeket kézbesítő postást kísérte, amikor az egyik helyi lakos soron kívül szeretett volna illetményéhez jutni és a felszólítás ellenére erőszakkal vette el pénzét.

Az elkövető férfi többször is megütötte az idős polgárőrt, aki a bántalmazás során a földre esett, ahol ketten folytatták az ütlegelést. A postás az eseményeket látva megijedt és átadta a pénzt az erőszakos lakosoknak. A polgárőr nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.

A rendőrség önbíráskodás, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak és súlyos testi sértésmiatt indított eljárás.

Cegléd külső városrésze sajnos évek óta problémáktól és konfliktusoktól hangos, egy ilyen eset pedig még tovább borzolta a kedélyeket. A helyiek szerint a Kékkő utcai eseményekhez hasonlóan itt is néhány betelepült roma család tartja rettegésben a környék lakóit, és a most kirobbant konfliktusért is ők a felelősek.

A rendőrség a szemtanuk segítségével hamar elfogta az elkövetőket, akiket kihallgatott. Az események tükrében rájuk várhatóan a legszigorúbb büntetőeljárás vár.

Mindezekkel szemben több civilszervezet tiltakozik a néhány héttel ez előtti ceglédi konfliktus rendőri eljárása miatt. Öt civilszervezet (Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért) az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában úgy fogalmazott: „a rendőrség a jogi lehetőség ellenére sem veszi figyelembe a bűncselekményeknél a rasszista szándékot, erre példa az augusztusi ceglédi akció is”. A civilek továbbá sérelmezik, hogy sokszor az indokolt közösség tagja elleni erőszak bűntette helyett jellemzően enyhébb minősítéssel, garázdaság vétsége miatt indulnak eljárások.

A közleményben emlékeztettek: 2011 májusában bekerült a büntető törvénykönyvbe egy új tényállás, amely a rasszista vagy más előítéletes indítékból elkövetett garázda jellegű cselekményeket hivatott szankcionálni.

Azt írták, a szervezetek tapasztalata szerint az új tényállás alapján a rendőrség szinte soha nem indít nyomozást, erre példa a ceglédi eset is. A civilek álláspontja szerint sem a rendőrség, sem a kormány nem képes hatékonyan és gyorsan cselekedni, "amikor roma honfitársaink biztonsága és épsége forog kockán." Követelik, hogy a rendőrség következetesen alkalmazza a rendelkezésre álló jogszabályokat. Ennek érdekében a jogvédők sértetti jogi képviseletet biztosítanak, valamint panaszt tesznek a rendőrségen a hatósági mulasztás miatt.

A polgármester szerint „nem rosszabb a helyzet, mint máshol”, a kormány szerint pedig "Magyarország egyetlen települését, városrészét, utcáját nem uralja semmilyen szélsőség, a közrend, a közbiztonság szilárd".

Jelenleg mégis itt tartunk. A történetből mindenki a maga tanulságát vonja le!