Már vasemberként emlegetik az újszilvási, hatvannégy éves Tóth Józsefet. Van is benne valami, hiszen egy súlyos baleset után túlélte a halálát, míg tavaly ősszel a saját traktorja ment át rajta- írja a Jász-Nagykun-Szolnok megyei szoljon.hu internetes oldalán.

A ma már rokkantnyugdíjas „vasember” a 90-es években már túlélt egy komolyabb autóbalesetet, tavaly ősszel pedig, a házuk hátsó udvarán saját traktorja ment át rajta. Mint meséli, előző nap lefulladt a traktor, s úgy gondolta, rendben, majd másnap onnan indul el vele. Aznap reggel elég hűvös volt, mínusz egy-két fok.

– Szóltam a feleségemnek, üljön már be a traktorba, aztán kinyomta kuplungot, én pedig kívülről hidegindítóztam. Ám amikor benyomta a kapcsolót, a traktor egyből elindult, mivel harmadik sebességben volt. Ideges is voltam, mert már ott kellett volna lennem, ahova dolgozni indultam volna a géppel, és bizony elfelejtettem, hogy sebességben maradt. Ellökött a jobb oldalon a nagy traktorkerék, majd rám jött é keresztülment rajtam. Az asszony, ahogy ezt meglátta, és érzete, hogy billen egyet a traktor, ijedtében kiugrott a gépből menet közben. Úgy esett, hogy a jobb bokája fölött nyílt törése lett, de nagyon csúnya, szinte csak a bőr tartotta a lábát, úgy húzta maga után, mint kutya a koloncot. A traktor meg a kerítésen keresztülment, neki egy szalmakazalnak, és akkor fulladt le.

Tóth József mutatja: a kulcscsontja még most is el van törve, több helyen eltört több más csontja is, a szeméremcsontját is megrepesztette a hatalmas súly, a jobb lábáról letaposta a saroknál a bőrt, belső vérzése volt. Két mentővel vitték be őket a kórházba.

A korábban a ceglédi hordógyárban is dolgozó férfit a balesetet követően csak gyógyszeresen kezelték. Feleségét azonban azóta is kezelik a kecskeméti kórházban.

– Gondolhatnák, ezután nem nagyon vagyok kibékülve sok mindennel. Pedig nem: amúgy elvagyok az élettel, nincs vele semmi bajom – mondja botjára támaszkodva a kapuhoz kísérve búcsúzáskor.