A vagyonelemek részletes felmérésére szolgál a leltár, olyan tételes kimutatás, amely egy meghatározott időpontban az eszközök és források tényleges mennyiségét és értékét tartalmazza. Olyan mérleget kell ezek alapján összeállítani, amely a vagyonelemeket összevontan tartalmazza. A vállalkozások életében a szükséges eszközöket és forrásokat állapítja meg a leltár, ezáltal a mérleg valódiságát biztosítja. A leltározás során a folyamatban eredményenként állítják össze a leltárt.

A leltár a mérleg alapdokumentuma, egy olyan okmány (dokumentum), amely a leltározás (leltárfelvétel), valamint a leltárértékelés végeredményeként alakul ki. A mérlegnek és a leltárnak vannak egyező és eltérő ismérvei.

A mérleg és a leltár egyező ismérvei:
- mindkét számviteli dokumentum adott időpontra vonatkozik,
- mindkét számviteli dokumentum teljeskörűségre törekszik,
- mindkét számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával kell igazolni.

A mérleg és a leltár eltérő ismérvei:
- a mérleg csak értékbeli adatokat tartalmaz, a leltár mennyiségi és értékadatokat is,
- a mérleg tagolását Számviteli törvény írja elő, a leltárban szereplő tételek sorrendjére nincs előírás.

A Számviteli törvény nem is magáról a leltárról, hanem a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik a következők szerint: a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

Feltárja a csökkent értékű készletek és használaton kívüli eszközöket. A leltári kötelezettség során a vállalkozásnak mérlegelnie kell arról, hogy vezet-e folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást a forrásokról, eszközökről, kötelezettségekről. Olyan leltárt szükséges összeállítani és megőrizni az év végi záráshoz, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a gazdálkodó szervezet mérleg fordulónapján meglevő forrásokat, eszközöket mind értékben és mennyiségben.

A Számviteli törvény csak a leltárkészítési kötelezettséget és a leltárkészítés módjait írja le, de nem szól a leltárkészítés részletes szabályairól. A leltárkészítés részletes szabályait a vállalkozónak kell meghatároznia. Ezt a szabályozást a vállalkozónak a számviteli politikájába illeszkedően kell elkészíteni, hiszen a
Számviteli törvény előírja, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát.

A számviteli politikában a leltárral, leltárkészítéssel kapcsolatban (alapvetően) a következő döntéseket kell meghozni:

- döntés az eszközök nyilvántartási módjáról: folyamatosan nem vezet (mennyiségi és érték) nyilvántartást, folyamatosan vezet mennyiségi (analitikus) nyilvántartást, folyamatosan vezet mennyiségi és értéknyilvántartást,

- döntés a leltárkészítés módjáról (a nyilvántartási módokhoz igazodóan): mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel,

- döntés a leltárkészítés időpontjáról, gyakorlatáról: mennyiségi felvétel esetén fordulónapi leltár, egyeztetések alapján készülő leltár esetén a vállalkozó döntése szerinti időpont,

- döntés a leltárkészítés felelőseiről, a leltárkészítéssel, a leltáreltérésekkel kapcsolatos felelősségérvényesítés szabályairól.

A számviteli politika keretében el kell készíteni az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, amely összhangban kell, hogy legyen más, a számviteli politika keretében elkészítendő szabályzattal, így: az eszközök és források értékelési szabályzatával, az önköltségszámítási szabályzattal, a selejtezési szabályzattal, a számlarenddel és a bizonylati renddel.

A leltározás kezdeti szakaszában a feladatokat ellenőrizni kell, a leltározó bizottságot közreműködőket ki kell jelölni. Határozni kell a leltárfelvétel módjáról, valamint ütemtervet kell készíteni, amely tartalmazza a leltárfelvétel helyét, vagyonrészeket, irányítás felelős nevét, leltárfelvétel kezdési és befejezési időpontját, esetleges eltérések megállapításának és rendezésének határidejét. Fel kell venni a jegyzőkönyvet a leltár megkezdése előtt, amelynek olyan információkat kell alkalmaznia, mint például a leltározó bizottság tagjainak nevét, a felvett leltárívek darabszámát, leltározásban résztvevők aláírását.