Történelmi emlékhellyé nyilváníthatják a ceglédi huszár- és páncélos laktanyát a Miniszterelnökség Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságának döntése értelmében. Az önkormányzatot nemrég értesítették az illetékes szervek – erről számolt be Takáts László polgármester, Földi László országgyűlési képviselő és Reznák Erzsébet, a Kossuth Múzeum igazgatója a május 28-án megtartott sajtótájékoztatón.

A valamikor a II. világháború végén Cegléden működő szovjet laktanya megmentésére az önkormányzat megkereste a kormányt és kérvényezte, hogy nemzeti emlékhellyé nyilvánítsák azt. Takáts László a tegnap megtartott sajtótájékoztatón elmondta: a múlt hét előtti héten érkezett egy levél a Miniszterelnökség Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságától (NEKB) Cegléd Város Önkormányzata részére, melyben arról tájékoztatnak, hogy a NEKB a 34./2015-ös számú határozatában egyhangúlag úgy döntött, hogy az önkormányzatnak azt a kérvényét, amelyben nemzeti emlékhellyé kívánja nyilváníttattni a volt páncélos- és huszár laktanya területét, azt a bizottság ebben a formában még nem támogatta. Ugyanakkor a NEKB hozott egy határozatot, aminek értelmében javasolja a huszár laktanya történelmi emlékhellyé nyilvánítását, mivel a magyarországi fogolytáborok történelmét méltóképp reprezentáló helyszínről van szó – ezt a javaslatot továbbították a kormánynak.

„Ezzel kapcsolatban egy hosszú előkészítő munkán vagyunk túl. Úgy gondoljuk, hogy Cegléd és Magyarország számára is fontos emlékhely, egy mementó van a városunkban, amiről sokan nem is tudnak. Ehhez kapcsolódóan Földi László, térségünk országgyűlési képviselője tájékoztatott minket arról, hogy tovább folyik a munka és a történelmi emlékhely javaslattal szemben ő a nemzeti emlékhely javaslatot támogatja. Összességében úgy véljük, hogy ez a döntés egy előrelépés. Egy hosszú út elején vagyunk még, de mindenképp ennek a helyszínnek a történelmi emlékezetben a megfelelő helyre való eljuttattássában elindult az a civil összefogás.” – fogalmazott a polgármester.

„Valóban, egy komoly összefogás indult el a volt hadifogolytábor nemzeti emlékhellyé nyilvánításával kapcsolatban.” – erről már Földi László beszélt, aki hozzátette: a Miniszterelnökség kiemelten foglalkozik ezzel az üggyel. „Azon vagyok és szeretném minden képviselői lobbierőmet felhasználni arra, hogy a laktanya területén található még meglévő épületek és kövek nemzeti emlékhellyé váljanak a következő esztendőkben.” – mondta a parlamenti képviselő.

„Azt gondolom, hogy ma a ceglédiek tudatában benne van az, hogy ebben a bizonyos huszár laktanyában működött az egész Kárpát-Medence legnagyobb hadifogoly tábora és ennek a helyzetét könnyíti meg, ha ezt a megtisztelő címet megkapja. El kell mondani, hogy ezzel – besprolás tekintetében - olyan épületek közé került a fogolytábor, mint a komáromi erődrendszer, az egri vár vagy a soproni tűztorony.” – fogalmazott Reznák Erzsébet, aki rávilágított: a tábornak a területén még állnak azok az épületek, aminek a tégláin ott vannak az egykori hadifoglyok feljegyzései, nevei, rajzai, rövid vissszaemlékezései. „A legfontosabb feladat az lesz, hogy a még meglévő téglákat valamilyen módon megmentsük és kérdés lesz az is, hogy mi történjék majd a fogolytábor területén. De ez a cím erre már egyfajta garancia lesz, ami megkönnyíti a helyzetünket.” – mondta a Kosssuth Múzeum igazgatója.

Egyedülálló az a forráscsoport, mely a ceglédi huszár- és páncélos laktanyabeli fogolytáborok falain található. Tégláira a rabságban szenvedett foglyok által felkerült írások, rajzok akár a világörökség részét is képezhetnék. A ceglédi huszár- és páncélos laktanyában 1944 novemberétől 1945 végéig szovjet fogolytábor volt. Kb. 200.000. katona és civil honfitársunk járta meg a tábor poklát. Közülük több mint 5000 elpusztult.

Szokolai