Magyarországon évről-évre emelkedik a cukorbetegek száma. Egyes felmérések szerint a 20 és 69 év közötti magyar férfiak több mint 10 százaléka, a nőknek pedig a 6 százaléka szenved az orvos-szakmai körökben csak Csendes Gyilkosnak nevezett diabétesztől. A cukorbetegség előfordulása egyre gyakoribb az életkor előrehaladásával. 55 év felett már a lakosság 16-20 százaléka, vagyis minden ötödik-hatodik ember veszélyeztetett.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatása szerint a cukorbetegek gyógyszereinek támogatására évente 29 milliárd forintot költenek. A betegek számára nélkülözhetetlen gyógyszerek 50-60, sokszor 90 százalékos támogatottságúak, amelyek a valódi áron, sokszor megfizethetetlenek lennének az átlagember számára. Az OEP sokat költ a szövődmények kórházi kezelésére is.

Ezt egyes szakértői vélemények további 145-150 milliárd körülire teszik, tehát évente 174-179 milliárd forint körüli összegbe kerülhet a költségvetésnek a cukorbetegség. Ez a magyar GDP nagyjából 0,6 százaléka! Ehhez jön még a betegségből eredő táppénz és a munkából való kiesés, ami a GDP további 0,3-0,4 százalékának megfelelő kiesést okozhat a magyar gazdaságnak.

Egyes becslések szerint évente 300 milliárd forintos kiadást jelent a magyar gazdaságnak a cukorbetegség. Nemcsak a költségvetést terheli meg azonban a diabétesz, hanem a családi kasszát is. Egy cukorbeteg átlagos éves egészségügyi kiadása 335 ezer Ft. A szövődményes betegeknél ez az összeg akár a kétszeresére, évi 633 ezer Ft-ra is emelkedhet. Vagyis a betegsége súlyosságától függően havi 28 000 – 53 000 Ft között mozoghat egy-egy érintett gyógyszerkiadása.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy évente 29 milliárd forintba kerül a cukorbetegek gyógyszereinek támogatása. A szövődmények kórházi kezelési költségeiről nincs pontos szám, de a cél az, hogy a gyógyszerek segítségével a szövődmények kialakulása megelőzhető legyen, és ehhez a támogatási rendszer megfelelő pénzügyi védelmet nyújtson.

Idehaza 600 ezerre tehető a cukorbetegek száma. Szakemberek szerint alapvetően a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt, de ha már a cukorbetegség kialakult, akkor mindennél fontosabb annak mielőbbi felismerése és gyógyszeres kezelése. Ez megkíméli ugyanis a beteget az esetleges szövődmények és az úgynevezett neuropátiás, vagyis idegi eredetű fájdalom kialakulásától is, amely minden harmadik beteget érinthet.

Szakemberek szerint azért is fontos a pontos diagnózis, mert csak a súlyos betegeknél adhat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 90 százalékos támogatást a beteg gyógyszerére. Dózistól függően, így a beteg a legsúlyosabb esetben 500 és 1800 Ft közötti havi gyógyszerköltséget kell magára vállaljon a fájdalomcsillapítók esetében, a havi 5000-18 000 (!) Ft helyett. Éves szinten – csak a fájdalomcsillapítóknál – évi 54 000 - 195 000 Ft közötti terhet visel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a beteg helyett.

Miért fontos felismerni, hogy a fájdalom idegi eredetű-e vagy sem?

A cukorbetegség gyakori szövődménye az idegek károsodása. Minden harmadik-negyedik cukorbeteg embernél károsodnak az érző idegek a magas vércukorszint miatt. Idegi eredetű fájdalom körülbelül minden tizedik cukorbetegnél jelentkezik. Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél az alsó végtagok fájdalmának egyik leggyakoribb oka az idegek károsodása miatt kialakuló idegi fájdalom.

Az idegi eredetű fájdalmat a hagyományos, sérülés, izomgörcs, gyulladás, vagy reumás panaszok esetén használt fájdalomcsillapítók nem szüntetik meg. Az idegi fájdalom felismerése azért fontos, mert azt csak speciális, külön erre a célra kifejlesztett gyógyszerekkel lehet csillapítani. Az idegi eredetű fájdalom, hatásos kezelés nélkül hónapokon, vagy akár éveken át tartó testi és lelki szenvedést okozhat, alvászavarhoz, munkaképtelenséghez, és az életöröm elvesztéséhez vezethet.

Az idegkárosodás felismerése a cukorbetegeknél nemcsak a speciális fájdalomcsillapító kezelés helyes kiválasztása miatt fontos. A magas vércukorszint miatt kialakuló idegi károsodás esetén a láb érzéketlenné válhat, és az ennek következtében észrevétlenül maradó apró sérülések végül fertőzéshez, fekélyhez és súlyos esetben a láb amputációjához vezethetnek. Az idegkárosodás felismerése esetén azonban ez rendszeres lábápolással és orvosi ellenőrzéssel megelőzhető.

A társadalmilag hasznos és a költségvetés szempontjából igazán költségkímélő megoldás persze az lenne, ha a genetikailag hajlamos embereknél minél később, vagy egyáltalán nem alakulna ki a betegség. A helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a túlsúly elkerülése ebben sokat segíthet.

2003-ban indult útjára a Changing Diabetes Program, amelynek egyik mottója: ne a cukorbetegség változtassa meg életünket, hanem a társadalom változtassa meg korunk népbetegségének a terjedését, lefolyását. Ennek szellemében és a diabétesz világnap alkalmából a Cukorbetegek Budapesti Egyesülete egész napos ingyenes programokkal és egészségügyi szűrővizsgálatokkal várja az érdeklődőket november 15-én, a Lurdy Rendezvényközpontban.

Az előadások során szó lesz a diétáról, a rendszeres mérések, és a különböző vizsgálatok fontosságáról, a diabétesz okozta kellemetlen, de egyre súlyosabbá váló problémákról és a lelki gondokról, amelyekkel a betegnek és a családtagoknak egyaránt meg kell küzdeniük. Az idei rendezvény egyik fontos témája a már említett neuropátiás idegkárosodás.