A tizenhatodik és tizenhetedik században igazi sátoros ünnepnek számított a szüret, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Ezekben az időkben még a bíróságok is felfüggesztették a működésüket. A szüretelés kezdete a régi tapasztalatok szerint Terézia, Orsolya vagy Simon, Júdás napjához volt kötve, vagyis a magyar szőlővidékek többségében legkorábban október második felében kezdődött a szüret.

Ma már azonban ez az esemény akár egy hónappal korábban is kezdődhet. A szüret a komoly szakszerű munkának és a népi örömünnepnek a keveréke ma is. Vidámság és jókedv üt ekkor tanyát a szőlőkoszorúzta hegyekben és a szőlőskertekben. Hajdan szüretkor kivonult a falu apraja, nagyja a hegybe. Messzi Földről eljöttek a rokonok, barátok, hogy segítsenek a munkában és a mulatozásban egyaránt. A szőlőben dolgozók borral való kínálása a gazda szent kötelességei közé tartozott. a bor mellé persze harapni való is került, reggelire szalonna, sonka, kolbász vagy más hasonló hideg eledel járta, ebédre pedig hagyományos szüreti étkek, töltött káposzta, gulyás vagy juhhúsos kása került az asztalra. A gazdasszonyok jókora fazekakban hozták ki a friss tejföllel megöntözött töltött káposztát, amelyet csak melegíteni kellet a szőlőben, az agyaggal tapasztott tűzhelyen. A gulyást vagy a juhhúsos kását ellenben kint főzték meg bográcsban szabad tűzön. Ehhez a munkához mondanom sem kell férfiúi szakértelem szükségeltetett. A gazda, aki otthon feléje sem nézett a konyhának és ősi jogon elvárta, hogy a feleség helyébe hordja az asztalhoz az eledelt, kint a szőlőben nem restellt órákon át elszöszmötölni a bogrács körül.

A fárasztó munka kora reggeltől késő estig folyt. Napnyugta után kezdődött a mulatság. A szüretelők hazasiettek, hamar megtisztálkodtak és átöltöztek. Alkonyatkor visszatértek a szüret helyére ahol hosszú terített asztalok várták már őket. Birkapörkölt vagy marhagulyás volt ilyenkor szokásos eledel és persze a bor végtelenségig. A mulatságot tréfás versengésekkel is színesítették. Ilyen volt például a csőszjáték. A mulatság színhelyén az egyik termet szőlőskertté alakították, azaz szőlőfürtöket lógattak fel mindenfelé. A férfiak egyik fele a szőlőcsőszt, másik része a szőlőtolvajt alakította. Ha elkapták őket, bíróság alakult és mókás büntetéseket szabtak ki rájuk. Kivilágos-virradatig tartott a mulatság, folyt a bor. Talán nincs nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot. Kölcsey költeményében ott szerepelnek ezek a sorok is" Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél". A szüret és az aratás mindig is nagy és fontos ünnep volt, szerencsére mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban.

Füle Családi Borászat

Cegléd, Kőrösi út 33.
www.fulecsaladiboraszat.com